
A pályázó rövid szakmai bemutatkozása és motivációja
Szakgyógyszerészként mindig is az érdekelt, hogyan lehet a beteg számára a lehető legjobb ellátást úgy biztosítani, hogy közben a gyógyszertári szakmai munka is folyamatosan fejlődjön. Számomra a gyógyszerészet egyszerre jelent szakmai felelősséget, emberi kapcsolatot és folyamatos alkalmazkodást a változó egészségügyi környezethez.
2016-ban szereztem gyógyszerészi diplomát a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Pályám kezdetétől több különböző gyógyszertári környezetben dolgoztam, majd fokozatosan egyre nagyobb felelősséget vállaltam a gyógyszertárak szakmai működésében. Gyógyszerészként, majd gyógyszertárvezetőként megtapasztaltam a mindennapi betegellátás számos oldalát: a beteggel való közvetlen kapcsolatot, az expediálás felelősségét, a gyógyszertári munkaszervezést, valamint azt is, hogy egy jól működő gyógyszertárban mennyire fontos a szakmai és a gazdasági szempontok egyensúlya. Jelenleg a mosonmagyaróvári Centrum Gyógyszertár tulajdonosa és személyi jogos gyógyszerésze vagyok.
2017-2020 között a Semmelweis Egyetem Gyógyszerellátási Szakgyógyszerész képzésén, gyógyszertárvezetés és -üzemeltetés szakirányon folytattam tanulmányaimat. A gyógyszertári munka mellett oktatóként is dolgoztam, ami tovább erősítette bennem azt az igényt, hogy ne csak a meglévő folyamatokat végezzem, hanem folyamatosan keressem azok fejlesztésének lehetőségeit is.
2026-ban egészségügyi menedzseri végzettséget szereztem a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán. A képzés során megszerzett szemlélet tovább erősítette bennem azt a gondolatot, hogy a gyógyszertárra ne csupán gyógyszerkiadó helyként, hanem összetett egészségügyi szolgáltatóként tekintsek, ahol a szakmai munka, a betegközpontúság, a hatékony működés és az innováció egymást kiegészítve lehetnek jelen.
A pályám során mindig közel állt hozzám a kutatás és az új megoldások keresése. Egyetemi éveim alatt tudományos diákköri munkát végeztem, kutatási tapasztalatot szereztem, és több tudományos pályázaton, konferencián is részt vettem. Már hallgatóként is fontos volt számomra, hogy egy problémát ne csak felismerjek, hanem megpróbáljak olyan megoldást találni rá, amely a gyakorlatban is hasznosítható.
A Drive Thru gyógyszerkiváltási modell kidolgozását is ez a szemlélet inspirálta. Gyógyszertárban dolgozva nap mint nap látom, hogy a betegek igényei változnak, miközben a gyógyszerkiváltás sok tekintetben továbbra is ugyanarra a hagyományos betegútra épül. A várakozás, a parkolás, a zsúfoltság vagy éppen az, hogy egy kisgyermekkel érkező szülőnek mennyi időt kell a gyógyszertárban töltenie, a mindennapi betegélmény része.
Közben azt is megtapasztaltam, hogy nem minden gyógyszerkiváltás igényel ugyanolyan mértékű személyes gyógyszerészi jelenlétet. Vannak egyszerűbb, előre ellenőrizhető esetek, és vannak olyan helyzetek, amikor a beteggel való beszélgetés, a gyógyszerelés áttekintése vagy egy összetettebb szakmai döntés nélkülözhetetlen. Ez a kettősség kezdett el foglalkoztatni.
Ezért tettem fel magamnak a kérdést: lehet-e a gyógyszerkiváltást úgy korszerűsíteni, hogy az egyszerűbb esetekben gyorsabbá és kényelmesebbé váljon, miközben a gyógyszerész szakmai szerepe és a betegbiztonság még inkább előtérbe kerül?
Pályamunkám során erre kerestem a választ, és ebből született meg a magyar környezetre adaptált Drive Thru gyógyszerkiváltási modell. A projekt számomra azért vált fontossá, mert egy mindennapi, gyakorlati problémából indult, majd kutatássá, működési modellé és egy lehetséges jövőbeni fejlesztéssé formálódott.
Hiszek abban, hogy a gyógyszerészetnek meg kell őriznie azt, ami a legfontosabb benne – a szakmai tudást, a felelősséget és az emberi kapcsolatot –, ugyanakkor nyitottnak kell lennie azokra az új megoldásokra is, amelyek jobbá és könnyebbé tehetik a betegek mindennapjait. A Drive Thru projekt ennek a szemléletnek a gyakorlati megvalósítását képviseli számomra.
A pályázó által folytatott jó gyakorlat bemutatása
A Drive Thru projekt kiindulópontja egy nagyon egyszerű, a gyógyszertári mindennapokból származó felismerés volt: nem minden beteg ugyanazt várja a gyógyszertártól, és nem minden gyógyszerkiváltás igényel ugyanolyan betegutat.
A hagyományos gyógyszertári működésben a beteg megérkezik, várakozik, azonosítja magát, a gyógyszerész vagy asszisztens elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, megtörténik a gyógyszer kiadása, majd a beteg távozik. Ez a folyamat természetesen sok esetben jól működik, és továbbra is a gyógyszerellátás alapja. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a beteg számára a legnagyobb segítséget éppen az jelentené, ha az előre ellenőrzött gyógyszerét gyorsan, kiszámítható módon tudná átvenni.
Ebből született meg a Drive Thru gondolata: a gyógyszerkiváltás egy részének előzetes megszervezése, digitalizálása és egy gyors átvételi csatorna kialakítása úgy, hogy közben a gyógyszerészi kontroll végig megmaradjon.
A projekt célja nem egy gyógyszerész nélküli automatizált gyógyszerkiadó rendszer létrehozása volt. Nem szerettem volna a hagyományos gyógyszertárat kiváltani sem. Egy olyan kiegészítő betegutat kerestem, amely a megfelelő esetekben egyszerűbbé teszi az átvételt, miközben a komplexebb helyzetekben továbbra is biztosított a személyes gyógyszerészi figyelem.
A koncepció kidolgozását nem kizárólag technológiai szempontok vezérelték. Először azt szerettem volna megérteni, hogy valóban van-e társadalmi igény egy ilyen szolgáltatásra, és hogy a gyógyszerészek hogyan látják annak lehetőségeit és kockázatait.
A jó gyakorlat szakmai megalapozása
A projekt során többféle módszert alkalmaztam annak érdekében, hogy a kialakított modell valós igényekre épüljön, és szakmailag is megalapozott legyen.
A munka három fő pillérre épült:
A különböző adatforrások kombinálása lehetővé tette, hogy a modell egyszerre tükrözze a piaci igényeket és a szakmai elvárásokat, valamint feltárja azokat a kritikus pontokat, ahol a beavatkozás valódi értéket teremthet.
Nemzetközi benchmarking – a működő modellek tanulságai
A Drive Thru modell kidolgozása előtt fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a gyógyszerkiváltás gyorsítására és digitalizálására milyen megoldások működnek már más országokban. A célom nem egy külföldi rendszer változtatás nélküli átvétele volt, hanem annak feltárása, hogy mely elemek működőképesek a gyakorlatban, hogyan biztosítható mellettük a gyógyszerészi kontroll, és mely megoldások lehetnek adaptálhatók a magyar gyógyszerellátási környezetbe.
A benchmarking során elsősorban az Egyesült Államok, valamint több európai ország Drive Thru, automatizált gyógyszerkiadási és gyorsátvételi modelljeit vizsgáltam. A különböző rendszerek működése eltérő, de több közös elem is kirajzolódott: az előzetes rendelés és előkészítés, a betegazonosítás, a digitális háttérfolyamatok, a gyors átvétel, valamint a gyógyszerészi kontroll fenntartása.
Az amerikai Drive Thru modell
Az Egyesült Államokban a Drive Thru gyógyszertári szolgáltatásnak hosszabb hagyománya van. A nagy gyógyszertárláncok, többek között a Walgreens és a CVS, a modellt elsősorban gyors és kényelmes gyógyszerátvételi csatornaként alkalmazzák. A megoldás különösen az ismétlődő, rutinszerű gyógyszerkiváltások esetében jelenthet előnyt, miközben az összetettebb gyógyszerészi konzultáció továbbra is a hagyományos gyógyszertári környezetben történhet.
Az amerikai példa számomra elsősorban azt mutatta meg, hogy nem szükséges minden betegnek ugyanazon a betegúton végighaladnia. Az egyszerűbb, előre tervezhető kiváltásoknál a folyamat jelentősen lerövidíthető, miközben a komplexebb esetekben megmaradhat a személyes gyógyszerészi kapcsolat.
Ez a gondolat később a saját modellem egyik alapelve lett.
Európai és skandináv megoldások
Az európai példák vizsgálata már egy valamivel összetettebb képet mutatott. A különböző országok eltérő gyógyszerellátási és szabályozási környezete miatt az amerikai típusú Drive Thru nem mindenhol ugyanabban a formában jelenik meg. Gyakrabban találhatók olyan megoldások, amelyek az előzetes digitális rendelésre, az előkészített gyógyszercsomagokra és a gyors, akár automatizált átvételre helyezik a hangsúlyt.
A skandináv példák különösen fontos tanulsága az volt, hogy a gyors gyógyszerátvétel lényege nem feltétlenül maga az autós kiszolgálás. Sokkal fontosabb, hogy a beteg érkezése előtt minél több folyamat megtörténjen, így az átvétel maga már csak a folyamat utolsó, rövid szakasza legyen.
Ez a megközelítés a magyar modell szempontjából is fontosnak bizonyult. A hazai környezetben ugyanis nem feltétlenül egy klasszikus amerikai Drive Thru másolása jelentheti a megfelelő irányt, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a digitális előkészítés és a gyógyszerészi ellenőrzés már a beteg érkezése előtt megtörténik.
Automatizált gyógyszerkiadás és gyógyszerészi felügyelet
A benchmarking másik fontos irányát az automatizált gyógyszerkiadási rendszerek jelentették. Ezek közül a MedAvail olyan modellt képvisel, amelyben a gyógyszerkiadás jelentős része automatizált, miközben a gyógyszerészi felügyelet videókapcsolaton keresztül megmarad. A rendszer példája azt mutatta meg, hogy a technológiai automatizáció és a gyógyszerészi jelenlét nem feltétlenül egymást kizáró megoldások.
Egy másik irányt a Pharmaself24 típusú, előre összeállított gyógyszercsomagok átvételére szolgáló, akár folyamatosan elérhető terminálok képviselnek. Ebben az esetben az átvétel válik a hagyományos gyógyszertári tértől független, gyors folyamattá, miközben a gyógyszer előkészítése és ellenőrzése korábban, a gyógyszertári működés részeként történik.
Ezek a példák megerősítették bennem azt a gondolatot, hogy a technológia valódi értéke nem önmagában az automatizáció, hanem az, hogy a gyógyszertári folyamat egyes részeit megfelelő sorrendben és megfelelő kontroll mellett át tudjuk szervezni.
Mit vettem át a nemzetközi példákból?
A nemzetközi modellek összehasonlítása alapján négy olyan alapelvet azonosítottam, amelyet a saját rendszerem kialakításakor is fontosnak tartottam:
Ugyanakkor a benchmarking azt is megmutatta, hogy egy működő külföldi modell önmagában nem ültethető át a magyar környezetbe. A gyógyszerellátás szabályozása, a gyógyszerész szakmai felelőssége, az EESZT használata, a betegazonosítás és az expediálás szabályai olyan sajátosságok, amelyek miatt magyar környezetben önálló működési modellt szükséges kialakítani.
Ezért a célom végül nem egy „amerikai Drive Thru” vagy egy „automatizált gyógyszerszekrény” létrehozása lett, hanem egy olyan magyar betegút kialakítása, amely a nemzetközi modellek előnyeit ötvözi a hazai gyógyszerészi működés követelményeivel.
A benchmarking így nem egy önálló technológiai megoldáshoz vezetett, hanem egy fontos szakmai felismeréshez: nem minden gyógyszerkiváltás azonos kockázatú, ezért nem minden betegnek van szüksége azonos mértékű személyes közreműködésre.
Ezt a felismerést a lakossági és a gyógyszerész-szakmai felmérések eredményei tovább erősítették. A kapott visszajelzések alapján egyre világosabbá vált, hogy a gyorsított betegút csak akkor lehet szakmailag elfogadható, ha a rendszer képes felismerni az egyszerű és az összetettebb esetek közötti különbséget.
Erre a problémára ad választ a projekt egyik legfontosabb saját fejlesztési eleme, a triász alapú döntési fa.
A visszajelzéseket a pályázat végén olvashatják el
A Drive Thru betegút és a működési modell
A projekt központi eredménye egy olyan komplex működési modell kidolgozása, amely a gyógyszerkiváltási folyamatot több lépésben, előkészített és kontrollált módon szervezi újra.
A kialakított betegút fő lépései:
A modell egyik legfontosabb eleme a döntési fa, amely biztosítja, hogy:
Ez a struktúra lehetővé teszi a folyamat gyorsítását anélkül, hogy a betegbiztonság vagy a szakmai
kontroll sérülne.
A triázs alapú döntési fa
A Drive Thru gyógyszerkiváltási modell egyik központi eleme a triázs alapú, zöld–sárga–piros döntési logika. Ennek célja, hogy a gyógyszerkiváltások ne egységes folyamaton keresztül történjenek, hanem az adott eset szakmai kockázata alapján dőljön el, milyen mértékű gyógyszerészi közreműködés szükséges.
A döntési folyamat az előzetes rendelést és azonosítást, a recept ellenőrzését, valamint az interakcióvizsgálatot követően indul. A rendszer ezeknek az ellenőrzéseknek az eredménye alapján három kategóriába sorolja a kiváltást.
Zöld kategóriába kerülhetnek azok az esetek, amelyeknél az előzetes ellenőrzések alapján nem merül fel olyan körülmény, amely további szakmai beavatkozást igényel. Ilyen lehet például egy korábban már alkalmazott, rendszeresen kiváltott gyógyszer, amelynél a betegazonosítás, a recept és az interakcióellenőrzés is megfelelő eredményt mutat. Ezekben az esetekben a gyógyszer a gyógyszerészi ellenőrzést követően gyorsított módon átadható. A zöld kategória tehát nem a gyógyszerészi kontroll hiányát jelenti, hanem azt, hogy a kontroll eredményeként az adott betegút alacsony kockázatúnak minősül.
Sárga kategóriába kerülnek azok a kiváltások, amelyeknél valamelyik ellenőrzési ponton olyan kérdés vagy bizonytalanság merül fel, amely gyógyszerészi mérlegelést igényel. Ide tartozhat például egy új gyógyszer, egy lehetséges interakció, adagolási vagy alkalmazási bizonytalanság, helyettesítési kérdés, illetve a beteg által jelzett panasz vagy kérdés. Ezekben az esetekben a folyamat nem automatikusan szakad meg, hanem gyógyszerészi beavatkozásra vált. A gyógyszerész szükség esetén videókapcsolaton keresztül konzultálhat a beteggel, és a szakmai értékelés alapján dönthet a kiváltás folytatásáról.
Piros kategóriába kerülnek azok az esetek, amelyeknél a gyorsított Drive Thru folyamat már nem biztosítja megfelelően a szükséges szakmai kontrollt. Ilyen lehet például egy jelentős vagy nem tisztázható interakció, kontraindikáció gyanúja, adagolási probléma, összetettebb gyógyszerelési kérdés, illetve minden olyan helyzet, amikor a beteg állapotának, gyógyszerelésének vagy a terápia megértésének személyes gyógyszerészi értékelése szükséges. Ezekben az esetekben a betegutat vissza kell terelni a hagyományos, személyes gyógyszerészi expediálásba. A rendszer megkéri a beteget, hogy fáradjon be a gyógyszertárba, és az expediálás az officinában folytatódik.
A triázs legfontosabb sajátossága tehát, hogy nem a gyorsaságot helyezi a betegbiztonság elé, hanem a gyorsaságot rendeli alá a kockázatnak. Az egyszerű eseteknél lehetővé teszi a gyors és kényelmes gyógyszerátvételt, míg a komplexebb helyzetekben automatikusan növeli a gyógyszerészi közreműködés mértékét. A szakmai felmérés eredményei is ezt az irányt támasztották alá: a válaszadók a többszintű ellenőrzés, az interakcióvizsgálat és a gyógyszerészi kontroll fenntartását tartották alapvetőnek.
A döntési fa így nem a gyógyszerész szerepének csökkentését szolgálja, hanem éppen annak célzottabb felhasználását. A gyógyszerész akkor kerül előtérbe, amikor valódi szakmai döntésre van szükség, miközben az egyszerűbb, megfelelően ellenőrzött esetek gyorsabban és kiszámíthatóbban haladhatnak végig a rendszeren.
A modell lényege ezért röviden: a rendszer nem a gyógyszerészi döntést automatizálja, hanem azt segít meghatározni, hogy mikor van szükség a gyógyszerész bevonására.
Infrastruktúra és helyszín
A Drive Thru Kioszk akkor működik igazán megbízhatóan és hatékonyan, ha a fizikai környezet, a közlekedési útvonalak, a digitális háttérrendszerek és a kiadási pont kialakítása egységes, integrált rendszert alkot. A megfelelő helyszín megválasztása így nem csak építészeti kérdés, hanem közvetlenül befolyásolja a szolgáltatás minőségét, áteresztőképességét és jogszabályi megfelelőségét.
Autós megközelíthetőség és logikus útvonalvezetés
A gyors és akadálymentes áthaladás alapja a jól megtervezett autós megközelítés. Ideális, ha az épület utcafronti vagy oldalirányú behajtással rendelkezik, amelyen keresztül a betegek könnyen, bonyolult manőverek nélkül juthatnak a kioszkhoz. A Drive Thru sáv akkor működik optimálisan, ha egyértelmű, könnyen követhető útvonal vezeti rá az érkező járművet, és a sáv közvetlenül kapcsolódik valamely fő közlekedési útvonalhoz.
Forgalomtechnika kialakítása
A fizikai infrastruktúra egyik kulcseleme a forgalomirányítás. A Drive Thru akkor működik zökkenőmentesen, ha a járművek egyetlen irányban haladnak, és a sáv használata nem generál keresztező forgalmat. A „one-way flow” elve csökkenti a várakozást, minimalizálja a baleseti kockázatot, és kiküszöböli a járdaszigetek vagy parkolóhelyek környékén kialakuló konfliktushelyzeteket. Ugyanilyen fontos a gyors kihajtás biztosítása is: minél egyszerűbb és intuitívabb a sáv elhagyása, annál nagyobb az átbocsátóképesség. Egy jól megtervezett forgalmi ív akár 8–10 autó torlódásmentes sorban haladását is lehetővé teszi.
Gyalogos és autós forgalom teljes leválasztása
A biztonságos működés feltétele a gyalogos és autós útvonalak teljes elkülönítése. A Drive Thru sáv nem keresztezheti a gyógyszertár gyalogos bejáratát, és nem okozhat torlódást a patika bejárata körül. A gyalogos biztonság érdekében fizikai elválasztóelemek, pollerek, burkolati jelzések vagy sávleválasztók alkalmazása szükséges. A projekt egyik alapvető célja a belső expediálási tér tehermentesítése, ehhez a két forgalomtípus szigorú szétválasztása nélkülözhetetlen.
Belső logisztikai összeköttetés
A Drive Thru akkor képes a kívánt gyorsaságot nyújtani, ha a belső logisztikai folyamatok rövid, akadálytalan útvonalon kapcsolódnak a kioszkhoz. Ennek része a gyógyszertári robot, a kommissionálási folyamat, a csőposta rendszer, a készletkezelő szoftver és az expediálási funkciók összhangja. A rendszer csak akkor képes a 2–3 perces célkiszolgálási időre, ha minden előkészítő folyamat digitálisan és automatizáltan zajlik. A helyszín kialakításakor ezért figyelembe kell venni a raktár–kioszk távolságot, amely ideális esetben 300–500 métert nem haladja meg; ennél nagyobb távolság jelentősen növelné a szállítási időt. A csőposta rendszerünk kb. 1000 méter távolságig képes elszállítani a csomagot.
Üzemfolytonosság és technikai redundancia
A működés megbízhatóságának alapja a redundancia. A kioszk stabil energiaellátással, tartalék hálózati kapcsolattal és fail-safe protokollokkal működik. Egy esetleges kamerahiba, csőposta-hiba vagy hálózati kiesés esetén a rendszer képes biztonságosan lekezelni a folyamatot, minimalizálva az üzemszünetet. Ez különösen fontos a 0–24 órás működés biztosításához.
Kiadóegység kialakítása: higiénia, biztonság, sebesség
A rendszernek klimatizált, időjárásálló és vandálbiztos kialakítással kell rendelkeznie, amely védi a gyógyszereket, a csomagfogadó mechanikát, az elektronikát és a kamerarendszert. Mivel vényköteles gyógyszerek kiadása is történik, elengedhetetlen az auditált, visszakövethető, dokumentált átadás, amely teljes mértékben összhangban van a fejlesztési koncepcióban meghatározott technológiai elemekkel, például a robotizált előkészítéssel, az azonosítással és az élő videókapcsolattal.
.
Adatvédelem és naplózás
A Drive Thru minden folyamata naplózott és visszakövethető. A kamerarendszer a biztonságot szolgálja, a személyes adatok kezelése a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok szerint történik, titkosított kommunikációval, szerepkör-alapú hozzáféréssel és ellenőrzött adattárolással. A videókonzultáció kizárólag a gyógyszerészi gondozás célját szolgálja, és rögzítése szabályozott módon történik.
Összegzés, mitől működik jól egy Drive Thru helyszín?
Személyi feltételek és működési szerepkörök
A Drive Thru rendszer akkor képes stabilan és hatékonyan működni, ha a személyi háttér, a feladatkörök megosztása és a kiszolgálási protokoll egységes struktúrát alkot. A rendszer működésének biztonságát az is garantálja, hogy a személyzet különböző szerepkörei pontosan meghatározottak, a folyamatok pedig jól dokumentált protokollokra és ellenőrzési pontokra épülnek.
A gyógyszerész szerepe a Drive Thru működésében továbbra is központi. Feladata, hogy a rendszerbe érkező recepteket szakszerűen ellenőrizze, igazolja azok jogszabályi megfelelőségét, valamint megerősítse a terápiás helyességet. A gyógyszerkiadás előtt kötelező a gyógyszerazonosság kettős ellenőrzése is. A gyógyszerész személyesen vagy videókapcsolaton keresztül ad tanácsot az ügyfeleknek, és szükség esetén azonnal be tud avatkozni a folyamatba, különösen interakciógyanú, túladagolási kockázat, új terápia első kiadása vagy gyermekgyógyászati készítmények esetében. Emellett felelős a kiadási napló, a hibakezelési jegyzőkönyvek és a megelőző–helyesbítő tevékenységek vezetéséért. A működés egyik alapfeltétele, hogy a gyógyszerész minden kiadási eseményt dokumentáljon: időbélyeget, csomag-azonosítót, felhasználói tokent és a felelős szakember kódját is rögzíteni kell. Ehhez szükség van az eRecept- kezeléssel, az adatvédelemmel, a távkonzultációval és a minőségbiztosítással kapcsolatos naprakész szakmai ismeretekre.
A gyógyszertári asszisztensek (vagy a komissiózó patikai robotok) felelősek a csomagok előkészítéséért. Az előrendelések alapján – robotizált rendszerből vagy manuális módon – pontosan összeállítják a gyógyszertári csomagokat, ügyelve a FEFO-elv szerinti lejáratkezelésre, valamint a fény- és hőérzékeny készítmények megfelelő tárolására. Minden csomagot ellátnak a szükséges címkékkel és jelölésekkel, majd átadják a kioszk átadórekeszének, amely egy zárt és biztonságos pufferként működik. Feladatuk továbbá a készletkezelés, az eltérések és hiányok kezelése, valamint annak jelzése a rendszer felé, ha egy rendelés átvehető státuszba került.
A kapacitás- és beosztástervezés célja, hogy a rendszer a nap különböző időszakaiban is kiszámítható teljesítményt nyújtson. Nappali csúcsidőben jellemzően egy gyógyszerész (helyben vagy távolról), és egy asszisztens szükséges sávonként. Éjszaka a forgalom alacsonyabb, így egy gyógyszerész és egy asszisztens több sávot is képes lefedni. A rendszer optimális esetben 20–25 kiadást tesz lehetővé óránként sávonként zöld eseteknél, vegyes megoszlásnál pedig 12–15 kiadást biztosít.
Az IT-üzemeltetés felügyeli a teljes digitális rendszer működését. A Drive Thru rendszer több technikai egységből: kamera, fizetési terminál, videókapcsolat, átadó mechanika stb. áll. Az üzemeltetők feladata a rendelkezésre állás biztosítása, az esetleges technikai hibák gyors kezelése, valamint a naplózás és verziókezelés rendszeres karbantartása. A jól működő rendszer egyik fontos eleme a "B terv", azaz az olyan tartalék folyamatok megléte, amelyek például adatkapcsolati hiba esetén is lehetővé teszik a kiadás biztonságos folytatását. Ilyen lehet pl. egy csökkentett funkcionalitású átadási protokoll.
Minőségbiztosítási rendszer
A projekt eredményeként egy több szinten működő minőségbiztosítási keretrendszer került kialakításra, amely a Drive Thru modell stabil és biztonságos működésének alapját képezi.
A rendszer fő elemei:
A kialakított struktúra biztosítja, hogy minden folyamatlépés visszakövethető, ellenőrizhető és szakmailag indokolható legyen. Ezáltal a Drive Thru modell a pilot fázisban is képes a hagyományos gyógyszertári expediálással azonos minőségbiztosítási színvonalon működni.
A folyamat stabilitását a mindennapi működésben részletes ellenőrző listák biztosítják. A műszakkezdés során minden olyan eszközt és funkciót ellenőrizni kell, amely a Drive Thru kiadás zavartalan lebonyolításához szükséges: a kioszk működési állapotát, a kamerarendszer képminőségét, a fizetési terminálok és a nyomtatók rendelkezésre állását, valamint a kapcsolódó informatikai elemeket. A műszakzárás ehhez hasonlóan strukturált feladatokat tartalmaz, a naplófájlok letöltését és archiválását, valamint az esetleges hibajelzések rögzítését.
A működés átláthatóságának és ellenőrizhetőségének alapja a részletes, automatikus naplózás, amely minden kiadási eseményhez rögzíti az ügyfélazonosítót, az időbélyeget, a csomag egyedi azonosítóját, a kiadást végző személy (vagy rendszer) azonosítóját, valamint – ha volt ilyen – a videókonzultáció technikai adatait. A naplózott információk egyrészt a minőségbiztosítás, másrészt a jogszabályi megfelelés alapvető feltételei.
A kockázatok kezelése a Drive Thru működésének másik kulcsterülete. A rendszernek minden helyzetben garantálnia kell, hogy a betegellátás szakmai biztonsága sértetlen maradjon. Ennek érdekében háromszintű eszkalációs rend működik: a kioszk szoftvere minden bizonytalan vagy kockázatos esetet gyógyszerészhez irányít, a gyógyszerész pedig szükség esetén személyes expediálásra szólítja fel a beteget. Ez a lépcsőzetes modell biztosítja, hogy sem technikai hiba, sem betegellátási probléma ne maradjon felügyelet nélkül. Adatvédelmi szempontból a rendszer kizárólag a kiadáshoz szükséges minimális adatot jeleníti meg.
A működés teljesítményét folyamatosan mérni és értékelni kell annak érdekében, hogy a szolgáltatás a jogszabályi, minőségbiztosítási és betegélmény-szempontoknak egyaránt megfeleljen. A teljesítmény mérésére szolgáló KPI-k (Key Performance indicator- kulcs teljesítménymutató) közé tartozik az átlagos kiszolgálási idő, a videókonzultáció rendelkezésre állási aránya, az elsőre sikeres átadások százaléka, az ügyfél-elégedettség (például NPS- net promoter score- nettó ajánlási mutató), valamint a kiadási hibák gyakorisága. Ezek a mutatók lehetővé teszik, hogy a Drive Thru működése folyamatosan monitorozható és fejleszthető legyen.
A fejlesztés kézzelfogható eredménye a kioszk prototípusának megjelenése is. A prototípus azt szemlélteti, hogy a kutatás során kialakított betegút nem maradt pusztán elméleti koncepció: a fizikai átadási pont, a digitális háttérfolyamat és a gyógyszerészi kontroll egységes rendszerként került megtervezésre.
A technikai megvalósításban külső fejlesztőpartnerként a Klimex Medical Kft.-vel dolgoztam. A közös fejlesztési munka során a gyógyszertári szakmai és működési követelményeket olyan technikai megoldássá kezdtük formálni, amely alkalmas lehet a betegazonosítás, a kommunikáció, a biztonságos gyógyszerátadás és a gyógyszerészi kontroll integrált támogatására.
A fejlesztési együttműködés eredményeként elkészült a Drive Thru kioszk prototípusa, amely már nem csupán a koncepció vizuális megjelenítése, hanem a tervezett működési modell technikai megvalósításának első kézzelfogható eredménye
A javasolt modell egyik alapfeltétele egy komplex szakmai és biztonsági követelményrendszer bevezetése. Ennek részeként a gyógyszerészi konzultáció minden esetben biztosított kell legyen – különösen videókapcsolaton keresztül –, a teljes folyamatnak auditálhatónak és visszakövethetőnek kell lennie, valamint meg kell felelni az adatbiztonsági és GDPR előírásoknak. A rendszer működési logikájából adódóan lehetőség nyílik arra, hogy egy gyógyszerész több egységet is felügyeljen, ami jelentős hatékonyságnövekedést eredményezhet.
A 422/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet módosítása biztosíthatja azt a jogi keretet, amely lehetővé teszi az automatizált gyógyszerkiadó egységek működési engedélyben történő feltüntetését. Ennek megfelelően a működési engedély tartalmazhatná az ilyen egységeket, mint kiadási pontokat, azzal a feltétellel, hogy azok az NNGYK szakmai jóváhagyásával és meghatározott biztonsági protokollok mentén működnek.
A 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosítása szintén szükséges annak érdekében, hogy az officina fogalma kiterjesztésre kerüljön. A javaslat szerint az officina mellett a gyógyszertárhoz tartozó, engedélyezett automatizált kiadási egység is alkalmas lehet gyógyszerkiadásra, amennyiben megfelel a szakmai és biztonsági követelményeknek. Ehhez kapcsolódóan indokolt egy új melléklet bevezetése, amely részletesen szabályozza a technológiai és adatbiztonsági feltételeket, beleértve a kötelező videóalapú gyógyszerészi konzultációt, az auditálható működést és a dokumentált döntéshozatali folyamatokat.
Ennek keretében javasolt a Gyftv. módosítása oly módon, hogy a 3. § kiegészüljön az „automatizált gyógyszerkiadó egység” fogalmával. Ez alatt egy olyan, a gyógyszertárhoz tartozó és engedélyezett technológiai eszköz értendő, amely alkalmas gyógyszerek kiadására, és egyben biztosítja a gyógyszerészi konzultációt elektronikus úton. Emellett a 44. § kiegészítésével lehetővé válna, hogy
a gyógyszerkiadás ne kizárólag az officinában, hanem az engedélyezett automatizált kiadási egységekben is történhessen, feltéve, hogy a gyógyszerészi felügyelet és konzultáció folyamatosan biztosított.
A szabályozási megközelítések közül három lehetséges irány rajzolódik ki. Az első egy részleges módosítás, amely engedélyezi az automatizált gyógyszerkiadó egységek alkalmazását szigorú feltételek mellett. A második egy teljes újra szabályozás lenne, amely külön jogi kategóriában kezelné a digitális gyógyszerkiadást („távexpediálás”). A harmadik egy konzervatívabb megoldás, amely a kioszkokat kizárólag nem gyógyszer jellegű termékek kiadására engedné.
Ez a megközelítés történetileg indokolt, ugyanakkor a technológiai fejlődés következtében egyre inkább korlátozóvá válik. A digitális rendszerek, az automatizált előkészítés és a telepharmacy eszközei, különösen a valós idejű videókapcsolat és az auditált folyamatok ma már lehetővé teszik, hogy a gyógyszerészi gondozás tértől részben független módon is biztosított legyen. A jelenlegi szabályozás ezt a lehetőséget csak korlátozottan veszi figyelembe, így nem reagál megfelelően sem a modern betegigényekre, sem a humánerőforrás-hiányból fakadó kihívásokra.
A Drive Thru alapú gyógyszerkiváltási modell hazai bevezetésének egyik legjelentősebb korlátját a jelenlegi jogszabályi környezet jelenti. A hatályos szabályozás – elsősorban a 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.), a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet, valamint a 422/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet – a gyógyszerkiadást szorosan az officinához, azaz a gyógyszertár fizikai teréhez köti, és ezt azonosítja a gyógyszerészi kontroll biztosításával.
A projekt során sor került a hazai jogszabályi környezet elemzésére is, különös tekintettel a gyógyszerkiadás helyére, módjára és a gyógyszerészi jelenlét követelményeire.
A jó gyakorlat újszerűsége, társadalmi és szakmai jelentősége
Számomra a Drive Thru gyógyszerkiváltás nem egyszerűen egy új technológiai megoldást jelent. Sokkal inkább annak a lehetőségét, hogy egy kicsit másképp gondolkodjunk arról, hogyan találkozik a beteg és a gyógyszertár.
A gyógyszertári munka során nap mint nap látom, hogy a betegek számára sokszor nem maga a gyógyszerkiváltás jelenti a nehézséget, hanem az odajutás, a parkolás, a várakozás vagy az, hogy egy kisgyermekkel, idősként vagy legyengült állapotban kell hosszabb időt tölteniük a gyógyszertárban. Közben gyógyszerészként azt is látom, hogy vannak olyan kiváltások, amelyek néhány perc alatt, előre szervezetten és biztonságosan elvégezhetők, míg más esetekben elengedhetetlen a személyes gyógyszerészi jelenlét és tanácsadás.
Ebből a kettősségből született meg bennem a Drive Thru gondolata. A célom nem az volt, hogy a gyógyszerészt kiváltsam a folyamatból, hanem éppen ellenkezőleg: azt szerettem volna elérni, hogy a gyógyszerész ideje ott legyen igazán értékes, ahol valóban szükség van a szakmai tudására.
A rendszer lehetőséget adhat arra, hogy az egyszerűbb, előre ellenőrzött gyógyszerkiváltások gyorsabban és kiszámíthatóbban történjenek, miközben a komplexebb esetek továbbra is személyes gyógyszerészi figyelmet kapnak. Így a technológia nem a gyógyszerészi kapcsolat helyére lép, hanem támogatja azt.
A projekt társadalmi jelentőségét számomra az adja, hogy egy olyan szolgáltatást próbál meg létrehozni, amely a gyógyszertári ellátást közelebb hozza a betegek mindennapi életéhez. A kutatás során kapott visszajelzések is azt mutatták, hogy van igény a kényelmesebb, gyorsabb és rugalmasabb gyógyszerátvételre.
Különösen fontosnak tartom, hogy ez ne csak a fiatal, technológiát magabiztosan használó betegek számára legyen előnyös. Egy kisgyermekes szülőnek, egy mozgásában korlátozott betegnek vagy egy idős embernek egy egyszerűbb gyógyszerátvétel valódi segítséget jelenthet. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy a Drive Thru ne váljon kizárólagos megoldássá: azok számára, akiknek személyes gyógyszerészi konzultációra van szükségük, annak továbbra is elérhetőnek kell maradnia.
Szakmai szempontból azt tartom a legfontosabbnak, hogy a fejlesztés egy újfajta gyógyszertári gondolkodás felé mutat. A jövő gyógyszertára véleményem szerint nem attól lesz korszerű, hogy minél több technológiát használ, hanem attól, hogy a technológiát a beteg és a gyógyszerész közötti kapcsolat javítására tudja használni.
A Drive Thru modell ebben az értelemben nem a hagyományos gyógyszertár ellenében született. Éppen ellenkezőleg: annak kiegészítésére. A személyes expediálás, a tanácsadás és a gyógyszerészi gondozás továbbra is nélkülözhetetlen, de nem feltétlenül minden betegnek ugyanabban a formában van rá szüksége.
A modell újszerűsége ezért elsősorban nem a kioszkban vagy az autós átvételben keresendő. Az igazi innováció egy olyan betegút kialakítása, amelyben a technológia és a gyógyszerészi szakértelem egymást erősíti. A cél nem a lehető leggyorsabb gyógyszerátadás, hanem a megfelelő betegnek, a megfelelő helyzetben, biztonságosan kialakított betegút.
A projekt szakmai jelentősége abban is áll, hogy a gyógyszerészi munkaszervezésre is új lehetőséget kínálhat. Ha az egyszerűbb, előre ellenőrzött kiváltások egy része strukturáltabb módon történik, akkor a gyógyszerész több figyelmet fordíthat azokra a betegekre, akiknek összetettebb gyógyszerelési problémájuk van, több gyógyszert szednek, új terápiát kezdenek, vagy egyszerűen több időt és magyarázatot igényelnek.
Ez számomra különösen fontos üzenet: nem kevesebb gyógyszerészi munkát szeretnék, hanem magasabb hozzáadott értékű gyógyszerészi munkát. A technológia akkor hasznos, ha időt teremt a szakmai tevékenységre.
A projekt társadalmi és szakmai jelentősége ugyanakkor csak akkor lehet valós, ha a betegbiztonság végig elsődleges marad. Egy innováció nem attól lesz értékes, hogy gyorsabbá tesz egy folyamatot, hanem attól, hogy közben legalább ugyanolyan biztonságos, és lehetőség szerint jobb betegélményt nyújt.
Ezért tartom fontosnak a pilot megvalósítását. A következő lépés nem az lenne, hogy a modellt egyszerűen bevezetjük, hanem hogy ellenőrizzük: a gyakorlatban valóban gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válik-e a betegút, csökken-e a várakozás, hogyan változik a gyógyszerészi munkaterhelés, és milyen helyzetekben van szükség további szakmai beavatkozásra.
A projekt számomra egy olyan fejlesztési folyamat első szakasza, amelynek következő lépése a gyakorlati tesztelés, a mérés és a visszajelzések alapján történő továbbfejlesztés lehet.
A Drive Thru modell végső soron egy egyszerű gondolatot szeretne megvalósítani: legyen a gyógyszerkiváltás gyorsabb ott, ahol lehet, és legyen személyesebb ott, ahol kell. Ez adja számomra a projekt valódi társadalmi és szakmai értékét.
Ezt a szemléletet tartom a projekt egyik legfontosabb szakmai üzenetének. A digitalizáció nem öncélú fejlesztés. Akkor van értelme, ha jobb betegutat, biztonságosabb működést vagy több szakmai időt eredményez. Ha egyikre sem képes, akkor önmagában a technológia nem jelent valódi innovációt.
Fontosnak tartom azt is, hogy a projekt nem állítja, hogy minden gyógyszerkiváltásnak Drive Thru formában kell történnie. Éppen ellenkezőleg. A modell értéke abban van, hogy egy újabb lehetőséget ad a gyógyszerész kezébe a betegút megszervezésére. Van, amikor a gyorsaság a legfontosabb, és van, amikor a gyógyszerészi gondozás. A korszerű gyógyszertárnak képesnek kell lennie különbséget tenni a kettő között.
A projekt megvalósításának fontos sajátossága volt, hogy a szakmai és technológiai fejlesztés párhuzamosan zajlott. A gyógyszerészeti betegút, a triázs és a biztonsági követelmények meghatározását én szakmai oldalról dolgoztam ki, míg ezek technikai megvalósíthatóságának kialakításában a Klimex Medical Kft. fejlesztői közreműködésére támaszkodtam. Ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a koncepció a szakmai modell szintjéről a fizikai és digitális megvalósítás irányába lépjen tovább.
A társadalmi jelentőség mellett számomra legalább ilyen fontos a szakmai kultúrára gyakorolt lehetséges hatás. A gyógyszerészi munka egyre több olyan feladatot foglal magában, amely túlmutat a klasszikus expediáláson. Ha a gyógyszertárak képesek bizonyos rutinszerű folyamatokat hatékonyabban megszervezni, az lehetőséget teremthet arra, hogy a gyógyszerészi gondozás, a betegoktatás és a terápiás együttműködés támogatása még nagyobb szerepet kapjon.
A lakossági és a szakmai visszajelzések együtt különösen értékesek voltak. A betegek elsősorban a gyorsaságot, a kényelmet és a várakozás elkerülését emelték ki, miközben a gyógyszerészek a szakmai kontrollt, a biztonságos azonosítást és a megfelelő kommunikációt tartották alapvetőnek. A két nézőpont nem ellentmondott egymásnak, hanem együttesen rajzolta ki azt a modellt, amelyet érdemes lehet továbbfejleszteni.
A projekt egyik számomra legfontosabb tanulsága az volt, hogy az innováció és a betegközpontúság nem két külön cél. Egy új technológia akkor tud valódi értéket teremteni, ha egy konkrét betegproblémára ad választ. A kutatás során ezért nem azt kerestem, hogy mit lehet technológiailag megvalósítani, hanem azt, hogy mire lenne valóban szüksége a betegnek és a gyógyszerésznek.
A modell értéke a részletekben is megmutatkozik. A kialakított rendszer nem egyszerűen egy új átvételi pontot jelent, hanem előzetes rendelést, azonosítást, recept- és interakcióellenőrzést, kockázatalapú döntést, gyógyszerészi jóváhagyást, dokumentált átadást és utólagos mérhetőséget kapcsol össze. A zöld–sárga–piros logika éppen azt teszi lehetővé, hogy a gyorsaság csak ott legyen elsődleges, ahol az szakmailag indokolható; a bizonytalan vagy nagyobb kockázatú helyzetek automatikusan magasabb szintű gyógyszerészi kontroll felé terelődjenek.
Újszerűnek tartom azt a szemléletet is, hogy a fejlesztés nem egyetlen technológiából indult ki. A kioszk, a videókapcsolat vagy az automatizált ellenőrzés önmagában nem oldja meg a betegút problémáit. Az innovációt a teljes folyamat újraszervezése adja: annak meghatározása, hogy melyik lépést mikor, milyen információ alapján és milyen felelősségi szinten kell elvégezni. Ettől válik a technológia a gyógyszerészi munka támogatójává, nem pedig önálló céljává.