Az év legkiemelkedőbb tudományos vagy innovációs munkáját végző gyógyszerésze

Dr. Kiss Ildikó
szakgyógyszerész,
Drégely Gyógyszertár, Budapest

Dr. Kiss Ildikó pályázata

Szakmai bemutatkozás és motiváció

2012-ben szereztem gyógyszerészi oklevelet a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, azóta dolgozom közforgalmú gyógyszertárban, jelenleg a budapesti Drégely Gyógyszertár személyi jogos vezetőjeként. 2015- ben gyógyszerellátási gyógyszerészetből szereztem szakvizsgát.
Az elmúlt 14 évben lelkesen dolgoztam közforgalmú patikákban, ahol számos tünet kezelésével, gyógyszeres terápiák megismerésével, valamint új egészségügyi fejlesztésekkel és megoldásokkal találkozhattam. Szívügyem a betegek kezelési eredményeinek javítása, a gyógyszerbiztonság növelése. Emellett elkötelezett vagyok az új készségek elsajátítása, a folyamatos tanulás és a szakmaiság iránt.
Munkánk során van egy a hiteles forrás, amelyre mi, gyógyszerészek is támaszkodunk: a hatóság által jóváhagyott betegtájékoztató. Benne van minden dobozban, és elérhető az interneten is, az NNGYK nyilvános gyógyszer-adatbázisában is [1]. A betegek többsége azonban nem tudja, hogy ez az adatbázis létezik, és aki esetleg megtalálja, az is nehezen igazodik el benne, mobiltelefonra nincs optimalizálva a weboldal, így valóban nehézkes használni. Az ötletem innen indult: kellene egy olyan felület, ami átlátható, idősek által is könnyen kezelhető, gyors, és magabiztos választ ad az egyéni kérdésre, és a beteg azt érzi, hogy 100%-ban az ő kérdése van megválaszolva, nem csak talált valami nagyjából az övéhez hasonló esetet az interneten. Erre a célra legmegfelelőbb egy chatbot (csevegőrobot) lenne, amely kizárólag a betegtájékoztatókból veszi az információt, és nem az internetről válogat össze különféle nem feltétlenül hiteles választ. Tapasztalatom szerint a betegeket leginkább a mellékhatások érdeklik, és sokszor megfigyelem azt is, hogy sokan egyáltalán nem tudják, melyik gyógyszerüket mire szedik. Ebből született meg a GyógyszerTájoló ötlete.
A motivációm egyszerű: Nem akarok harcolni a technológia ellen, mert a betegek úgyis használni fogják, és nem is szeretném lebeszélni őket a használatáról. Azt szeretném, hogy legyen egy jobb választásuk: egy olyan webes felület/ applikáció, amely ugyanolyan kényelmes, mint a kereső, de a mi szakmai forrásainkból dolgozik, és ha kifogy a tudományából, akkor jelzi saját korlátait és azt mondja: „Kérdezze meg gyógyszerészét.”

Példák bemutatása betegeseteken keresztül

Az alábbi három eset példája a mindennapi munkámból való. A betegek védelme érdekében a neveket és a részleteket megváltoztattam, és néhol több hasonló történetet egy esetbe vontam össze. Mindhárom helyzettel rendszeresen találkozom, és biztos vagyok benne, hogy a kollégáimnak is ismerősen hangzik majd.

Első eset: a kibontott doboz
Katalin ötvenes éveiben jár, a háziorvosa koleszterincsökkentőt írt fel neki. Kiváltotta, hazavitte, kibontotta, és este elolvasta a betegtájékoztatót. A mellékhatások listájánál megijedt: izomfájdalom, májproblémák, hajhullás, emlékezetzavar. Másnap visszahozta a dobozt, hogy ő ezt mégsem meri elkezdeni szedni, kéri, hogy vegyük vissza.

A kiadott, kibontott gyógyszert nem vehetjük vissza, ezt elmagyaráztam neki, és azt is, hogy a betegtájékoztató minden lehetséges mellékhatást felsorol, de ezek többsége 10.000- ből csak 1 embert érint, és hogy a gyógyszer elhagyásáról mindenképpen az orvosával beszéljen. Végül nem kezdte el szedni, a gyógyszer ára kárba veszett , így a kezelés sem indult el.

A szomorú az, hogy minden információ, ami miatt meggondolta magát, már a kiváltás előtt is elérhető lett volna számára, csak nem tudta, hol keresse, és ha meg is találta, akkor is egy hosszú, nehezen érthető felsorolást látott, amelyből nem derült ki számára, hogy mennyire valószínű, hogy az ő esetében is bekövetkezik.

Második eset: „a Google azt írta”

Egy ismerősöm képernyőképet küldött: beírta a panaszát a keresőbe, és a Google mesterséges intelligenciája rögtön adott is egy „megoldást”, néhány gyógyszer és otthoni módszer felsorolásával. Megnéztem a hivatkozott forrásokat: egy fórumbeszélgetés (gyakorikerdesek.hu), egy webshop blogja és egy videó volt köztük. A válasz egy része rendben volt, más része viszont szakmailag pontatlan, és természetesen köszönőviszonyban sem állt a valódi megoldásokkal.

Az ilyen üzenetek száma egyre nő. Akik nekem írnak, azért teszik, mert érzik, hogy valami nem stimmel, vagy fenntartásokkal kezelik a mesterséges intelligencia válaszait, vagy hallottak már róla, hogy néha tévedhet is. Sokan viszont nem kérdeznek meg senkit, hanem vakon hisznek a mesterséges intelligenciában, és a gép válasza alapján döntenek, majd vásárolnak meg valamit a patikában. Sajnos ezek az emberek úgy tekintenek az AI-ra, mint egy okos keresőmotorra, vagy egy gondolatolvasó varázsgömbre, pedig valójában az AI kontextus nélkül, csak egy vak digitális asszisztens. Rengetegen vannak olyanok, akik nem tudnak megfizetni egy magánorvost és végső kétségbeesésükben az AI-hoz fordulnak, de sajnos nem tudják, hogyan kell jól megfogalmazni egy kérdést az AI-nak. A digitális egészségműveltség hiányából fakadó félreinformálódási kockázat igen magas, a generatív mesterséges intelligencia és a nyelvi modellek széles körű elterjedése merőben új kihívások elé állítja az egészégügyi ellátó rendszert. Napjainkban a páciensek jelentős része szakmai kontroll nélkül , egyfajta automatizált 0-24-ben rendelkezésre álló orvosi tanácsadóként használja az AI-t. A digitális egészségműveltség hiánya és az AI-műveltség hiánya miatt a felhasználók többsége képtelen felismerni a modellek strukturális korlátait (pl releváns orvosi előzmények megadása nélkül válaszol). Ennek következtében a szakszerűtlen promptolás és a generált válaszok kritika nélküli elfogadása két extrém kockázathoz is vezethet: egyrészt téves megnyugvás miatt késlelteti a szakszerű orvosi ellátást, másrészt a téves diagnózisok miatt felerősíti a digitális cyberchondriát( digitális egeszségszorongást= „digitális hypochondriát”) ami indokolatlan terhet ró a sürgősségi és az alapszintű ellátórendszerre.

Mit ront el az emberek többsége?

  • „Keresőmotor reflex” (túl rövid promtok) A felületes utasítások ( pl mi ez a piros folt a bőrömön?) generikus sablonos, válaszokat eredményeznek.
  • Elvárják tőle a gondolatolvasást (pl találja ki a valódi okát a piros foltnak, amit valójában az okozott, hogy kifeküdt napozni miután bekente fájós térdét ketoprofén tartalmú géllel)
  • Elfogadják az első választ. Az AI használata párbeszéd, nem pedig egyszeri gombnyomás. Ha az első válasz nem tökéletes, a legtöbben feladják, nem finomítanak.
  • Kritika nélküli bizalom. Az AI nyelvmodellek mintázatokat követnek, nem tényeket garantálnak! Tényeknek, jogi vagy orvosi adatoknak vakon hinni komoly hiba.

Harmadik eset: a „szatyornyi” gyógyszer
Erzsike néni 87 éves, hét-nyolc féle gyógyszert szed. A dobozokat a színük alapján ismeri: „a kis fehér a szívemre, a sárga a vízhajtó”. Amikor a helyettesíthetőség miatt másik gyártó készítményét kapja, megváltozik a doboz színe és a neve ilyenkor bizonytalanná válik. Egyszer egy szatyornyi gyógyszerrel jött be, hogy segítsünk szétválogatni, melyik mire való, és melyiket kell reggel éhgyomorra bevenni. A lánya messze lakik, telefonon próbál segíteni, de ő sem tudja fejből az édesanyja gyógyszereinek a nevét.
Ilyenkor a tára mellett szétválogatjuk a dobozokat, és mindegyikre ráírom, melyik mire való és mikor kell bevenni. Ez jó gyakorlat, de csak addig működik, amíg nem kerül be a képbe egy új doboz.

Hogyan kezeljük a mindennapokban ezeket a helyzeteket?
Gyógyszerészként a tára mellett elmagyarázom a legfontosabbakat, a dobozra ráírom az adagolást, és ha van rá idő, érdeklődöm a beteg hogyléte felől, használt-e a múltkori kezelés, vagy a recept nélküli készítmény, amit ajánlottam. Ez a személyes tanácsadás a gyógyszerészi munka lényege, és semmilyen alkalmazás nem pótolja. Három korlátja viszont van:

  • Az idő. Egy-egy betegre néhány perc jut, a kérdések pedig gyakran csak otthon, a doboz kibontása után merülnek fel.
  • A forrás elérhetősége. A hiteles betegtájékoztató megvan, de nehezen olvasható, a hatósági adatbázist pedig a betegek nem ismerik, és nehezen használják. A keresőben megjelenő gépi válasz ezzel szemben két másodperc alatt ott van.
  • A megjegyzés. Amit a táránál elmondunk, annak jelentős része hazaérve elfelejtődik, különösen az idős, sok gyógyszert szedő betegeknél.

A GyógyszerTájoló ötlete az, hogy ezt a jól bevált gyógyszerészi gyakorlatot – a hiteles forrásra épülő, érthető magyarázatot – kivigyük a patikából oda, ahol a kérdés felmerül: a beteg otthonába, a telefonjára.

Működését a pályázat végén található linken ismerheti meg.
 
Újszerűség, társadalmi és szakmai jelentőség

Miben új a GyógyszerTájoló?

Jelenleg a betegnek három lehetősége van, ha a gyógyszeréről akar tájékozódni.

  • Elolvashatja a papír betegtájékoztatót, amely hiteles, de hosszú és nehezen érthető.
  • Kereshet a hatósági adatbázisban, amely szintén hiteles, de a betegek alig ismerik, és nincs mobiltelefonra optimalizálva, nem laikus használatra készült.
  • Megkérdezheti az internetes keresőt, illetve valamelyik mesterségesintelligencia-csevegőt, amely kényelmes és gyors, de nem tudni, honnan dolgozik, és tévedhet. Megnézheti az egészségügyi témájú weboldalakra feltöltött betegtájékoztatókat, melyeket nem biztos, hogy naponta frissítenek.

A GyógyszerTájoló az első kettő hitelességét kapcsolja össze a harmadik kényelmével. Ami újat hoz:

  • Csak hatóságilag jóváhagyott magyar betegtájékoztatóból dolgozik, internetes tartalmat nem használ.
  • Mindig ellenőrizhető. Minden válasz mellett ott a pontos forrás, és egy érintéssel az eredeti szöveg.
  • Kimondja, ha nem tudja. Ahol a betegtájékoztató nem ad választ, nem találgat, hanem szakemberhez irányít.
  • Gyógyszerész tervezte, és a gyógyszerész felé terel. Nem helyettesíti a patikát, hanem visszavezeti a beteget a személyes tanácsadáshoz, ha szükséges.
  • A gyógyszerészek munkáját teszi hatékonyabbá, ha együtt használja a beteggel.
  • Érthető kockázat. A mellékhatások gyakoriságát „100 betegből 1” formában és képpel mutatja, nem csak egy ijesztő listaként.
  • Játékos tanulás a saját gyógyszerekből. Nem általános egészségügyi kvíz, hanem a beteg saját gyógyszereiből készül.

Tudomásom szerint ma Magyarországon nincs olyan, betegeknek szóló, magyar nyelvű alkalmazás vagy webes felület, amely ezeket együtt tudná. A GyógyszerTájoló természetesen illeszkedik az európai irányelvekhez és folyamatokhoz is. Az Európai Gyógyszerügynökség és a nemzeti hatóságok évek óta dolgoznak az elektronikus termékinformáción (ePI= Electronic product information ), vagyis azon, hogy a betegtájékoztató egységes, gépileg is feldolgozható digitális formában legyen elérhető [9]. A kísérleti szakasz 2023 és 2024 között zajlott; a központilag engedélyezett készítményeknél a fokozatos bevezetés a tervek szerint 2026 végén indul, a nemzeti engedélyű gyógyszerek 2027–2028-ban következhetnek. Amikor a magyar betegtájékoztatók is ilyen formában lesznek elérhetők, a GyógyszerTájoló adatfeldolgozása még egyszerűbb és pontosabb lesz, a betegek pedig addigra egy ismert, kipróbált felületen találkozhatnak vele.

Társadalmi és népegészségügyi jelentőség

Terápiahűség. Az Egészségügyi Világszervezet sokat idézett összegzése szerint a fejlett országokban a krónikus betegségek hosszú távú kezelésénél a betegeknek csak mintegy fele szedi a gyógyszerét az előírás szerint. Ennek sok oka van, de kettő közvetlenül az információhoz kötődik: a beteg nem érti, miért és hogyan kell szednie a gyógyszert, vagy fél a mellékhatásaitól.

A mellékhatásoktól való félelem. Egy dán háziorvosi rendelőben végzett felmérésben a betegek 32%- a mondta, hogy a betegtájékoztató mellékhatásokról szóló része miatt már abbahagyta valamelyik gyógyszere szedését. A minta kicsi volt, de az eredmény egybevág azzal, amit a tára mögül tapasztalunk. Ha a beteg érthető arányszámokat lát, és előre, nyugodt körülmények között tájékozódhat, kisebb az esélye annak, hogy egy ijesztő lista miatt elhagyja a kezelést. A kibontott, de be nem szedett gyógyszer ráadásul kidobott pénz a betegnek és – támogatott készítménynél – a társadalombiztosításnak is, nem beszélve a környezeti terhelésről.

Egészségértés. Az Európai Egészségműveltség Felmérés hazai adatai szerint a magyar felnőtt lakosság kétötödének nem megfelelő az egészségműveltsége, és a négy vizsgált terület közül a digitális egészségműveltség volt a leggyengébb. Ezért a GyógyszerTájoló tervezésénél a legfontosabb szempont az egyszerűség: nincs regisztráció, nagyok a betűk, letisztult, rövidek a mondatok, van lehetőség a felolvasásra.

Félretájékoztatás a mesterséges intelligencia korában. 2026 januárjában a The Guardian vizsgálata több olyan esetet mutatott be, amikor a Google MI-összefoglalói félrevezető, akár veszélyes egészségügyi tanácsot adtak; a cég ezt követően néhány egészségügyi keresésnél ki is kapcsolta a funkciót. Egy németországi, több mint 50 ezer egészségügyi keresést vizsgáló elemzés szerint az MI-összefoglalók gyakrabban hivatkoztak YouTube-videókra, mint bármely kórházi, hatósági vagy egyetemi oldalra [6], egy amerikai adatgyűjtés szerint pedig az ilyen válaszok nagyjából hatodában a Reddit is ott volt a források között. A betegek ezeket a válaszokat fogják használni, ha nincs jobb. De lenne jobb lehetőség, ez pedig a GyógyszerTájoló lenne.

Gyógyszerbiztonság. Azzal, hogy a mellékhatás-kereső egyenesen a hatósági bejelentő felülethez vezet, a program a mellékhatás-bejelentéseket is segítheti. Erről a lehetőségről tapasztalatom szerint a betegek nagyon keveset tudnak.

Szakmai jelentőség a gyógyszerészet számára
A GyógyszerTájoló nem a gyógyszerész helyett dolgozik, hanem mellette. Minden válasz végén ott a mondat: „Ha bizonytalan, kérdezze meg gyógyszerészét.” A patika neve és elérhetősége is megjeleníthető, így a beteg nem egy névtelen fórumhoz, hanem a saját patikájához fordul vissza. Úgy gondolom, ez a gyógyszerészi szakma hosszú távú érdeke is: ha a betegek digitális tájékozódása a mi forrásainkra épül, az erősíti a gyógyszerész szerepét a tájékoztatásban, ahelyett hogy gyengítené.
A táránál is időt takaríthatunk meg. A gyakori, egyszerű kérdésekre (elfelejtett adag, étkezés, alkohol, tárolás) a beteg otthon is választ kap, így a tára mellett több idő marad azokra a kérdésekre, amelyekhez valóban szakember kell: a gyógyszer-kölcsönhatásokra, a kezelés személyre szabott megbeszélésére, a gyógyszerészi gondozásra. A kollégák számára is hasznos lehet egy gyors, áttekinthető kereső a betegtájékoztatókban, például ha egy beteg telefonon teszi fel kérdését.
Végül a GyógyszerTájoló egységes: ugyanarra a kérdésre minden betegnek ugyanazt a hiteles választ adja.
Biztonság, hitelesség, adatvédelem

Egészségügyi témában egy mesterséges intelligenciára épülő eszköznél a legfontosabb kérdés az, hogyan előzzük meg a hibát. Ezért a GyógyszerTájolót eleve korlátokkal tervezem:

  • csak a betegtájékoztatóból válaszolhat, és ha ott nincs válasz, nem találgathat
  • minden válasz mellett ott a forrás és a betegtájékoztató dátuma
  • nem diagnosztizál, nem javasol a betegtájékoztatón túli adagmódosítást, és nem ajánl, nem hasonlít össze, nem reklámoz gyógyszert – kizárólag a beteg által már használt vagy neki felírt gyógyszerről tájékoztat
  • súlyos tünetre utaló kérdésnél (például mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulás) azonnal orvoshoz vagy a 112-es segélyhívóhoz irányít
  • mindenhol jelzi, hogy a válasz gépi összefoglaló, összhangban az uniós mesterségesintelligencia- rendelet átláthatósági előírásaival;
  • nem kér regisztrációt és személyes adatot; a beteg gyógyszerlistája csak a saját készülékén tárolódik; a feltett kérdéseket csak névtelenül, minőségjavítás céljából és a felhasználó hozzájárulásával elemezzük, a GDPR előírásainak megfelelően.

Az alkalmazás célja a hatóságilag jóváhagyott szövegen alapuló tájékoztatás, nem diagnózis vagy kezelési döntés. A fejlesztés elején jogi és szabályozási szakértővel is ellenőriztetném a programot erre a díj egy részét is rászánom.

A tudományos jelleg: hogyan mérem, hogy működik?

Egy ilyen eszköznél nem elég, hogy jól hangzik; bizonyítani kell, hogy pontos és hasznos. Ezért a fejlesztést mérésekkel tervezem, három lépésben. 1. Pontossági vizsgálat a bevezetés előtt. A saját munkahelyem forgalma alapján kiválasztom a 100 leggyakrabban kiadott készítményt, és legalább 300 tesztkérdést állítok össze. A kérdések a tára mellett ténylegesen elhangzó kérdések mintájára készülnek (elfelejtett adag, étkezés, alkohol, mellékhatások, tárolás), és szándékosan lesznek köztük olyanok is, amelyekre a betegtájékoztató nem ad választ. Minden választ két gyógyszerész egymástól függetlenül értékel: helyes, részben helyes, hibás vagy potenciálisan veszélyes. Azt is ellenőrizzük, hogy a megjelölt forrás valóban alátámasztja-e a választ. Ugyanezeket a kérdéseket egy általános MI-csevegőnek és a keresőnek is feltesszük, és ugyanazzal a módszerrel értékeljük. Így számokkal lehet megmutatni, mennyivel biztonságosabb a zárt, hiteles forrásra épülő megoldás. 2. Kísérleti használat a saját patikánkban (3 hónap). Mérjük, hányan és mire használják, mennyire elégedettek vele (rövid, névtelen kérdőív), a gyógyszer-párosítót használó idős betegeknél pedig egyszerű tudásfelmérést végzünk az elején és két hét múlva: hány gyógyszeréről tudja megmondani, mire való, és mikor kell bevenni. Közben azt is feljegyezzük, hányszor fordul elő, hogy a beteg kibontott gyógyszert szeretne visszahozni. 3. Kiterjesztés 5–10 partnerpatikára. Különböző településtípusokon (falu, kisváros, nagyváros) ugyanazokkal a mutatókkal mérünk, hogy kiderüljön, mennyire működik a megoldás más környezetben, más betegkörrel.

Mutató Mérés módja Célérték
Helyes válaszok aránya 300 tesztkérdés, két gyógyszerész független értékelése legalább 90%
Pontos forrásmegjelölés ugyanazon a tesztkérdés-készleten legalább 95%
Potenciálisan veszélyes válasz ugyanazon a tesztkérdés-készleten 0 (a bevezetés feltétele)
Felhasználói elégedettség névtelen kérdőív, 1–5 skála legalább 4,0 átlag
Saját gyógyszerek ismerete tudásfelmérés az elején és két hét múlva legalább 20 százalékpontos javulás
Kibontott gyógyszer visszahozási kísérletei patikai feljegyzés a kísérleti időszakban csökkenés


Megvalósíthatóság, fenntarthatóság, adaptálhatóság

Megvalósíthatóság. A szükséges technológia ma már elérhető és kipróbált, az adatforrás nyilvános. Webes alkalmazásról van szó, amelyet nem kell letölteni, és bármilyen telefonon, tableten vagy számítógépen működik. A műszaki megvalósításban Alexey Tokarev informatikus segít, a szakmai tartalomért és az ellenőrzésért én felelek. Egy gyógyszertárnak a csatlakozáshoz csak egy QR-kódos plakátra van szüksége.

Fenntarthatóság. Az üzemeltetés költsége alacsony: egy tárhely szükséges és a nyelvi modell használati díja, amely kérdésenként néhány forint. A mellékhatás-kereső és a párosító nagy része mesterséges intelligencia nélkül, előre feldolgozott adatokból működik, ami tovább csökkenti a költséget. A program a betegek és a patikák számára ingyenes, reklámot nem tartalmaz, adatot nem értékesít. Hosszabb távon, egy sikeres kísérleti szakasz után, szakmai szervezetekkel együttműködve képzelem el az országos működtetést.

Adaptálhatóság. Ugyanez a megoldás más helyeken is használható: háziorvosi rendelők várójában QR- kóddal, kórházi elbocsátáskor az új gyógyszerek magyarázatára, szociális otthonokban az ápolók és gondozók munkájának segítésére. Később – megfelelő szakmai ellenőrzés mellett – más nyelveken is elérhetővé tehető, és a gyógyszerészeknek szóló alkalmazási előírásokkal is bővíthető.

A GyógyszerTájoló SWOT-elemzése

Erősségek
  • zárt, hiteles forrás, forrásmegjelöléssel
  • gyógyszerész tervezte
  • egyszerű, regisztráció nélkül használható
  • alacsony üzemeltetési költség
Gyengeségek
  • a betegtájékoztató szövege maga is nehéz, az egyszerűsítés gondos ellenőrzést igényel
  • az első változat csak a leggyakoribb készítményeket fedi le
  • idős betegeknél korlátozott a digitális eszközhasználat
Lehetőségek
  • az uniós elektronikus termékinformáció (ePI) bevezetése
  • együttműködés szakmai szervezetekkel, háziorvosokkal
  • bővítés más nyelvekre és felhasználói körökre
  • tudományos közlés, jó gyakorlatként való átadás
Veszélyek
  • a nyelvi modell tévedésének kockázata (ezt a forráskorlát és a validálás csökkenti)
  • szabályozási változások
  • a betegek bizalmát meg kell nyerni a már megszokott keresőkkel szemben