Bemutatkozás
Dr. Tulok László István, szakgyógyszerész vagyok, 1972-ben születtem Budapesten. 1995-ben végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 2003-ban gyógyszerhatástanból szakvizsgáztam. 1995-től 2017-ig a gyógyszeripar különböző területein tevékenykedtem.
közforgalomban dolgozni, megismerve a ’másik’ oldal, a végfelhasználók előtti legfontosabb láncszemek, a gyógyszertárak világát, nehézségeit. Jelenleg helyettesítő gyógyszerészként dolgozom több, kelet Pest vármegyei gyógyszertárban. 2021-ben – egy másik fontos szakmai tapasztalattal lehettem gazdagabb – projektmenedzserként részt vettem és irányítottam az első hazai, magánegészségügyi szolgáltató által működtetett intézeti gyógyszertár és a hozzá kapcsolódó két, lakosságot közvetlenül ellátó egységnek a megtervezésében, elindításában, működtetésében.
A legfontosabbnak azonban a közforgalomban való expediálást, betegedukációt, a beteg gyógyszereléssel kapcsolatos, lehető legpontosabb információval való ellátását tartom.
Ehhez kapcsolódik az a projekt, amellyel 2020 óta foglalkozom, programozási tapasztalatra tettem szert autodidakta módon általa, megismerve a weblapkészítés és az SQL adatbázis kezelés rejtelmeit, és amellyel pályázom a Richter Érdeméremre.
Édesapám, aki szintén gyógyszerész végzettségű volt, több hazai és amerikai szabadalom feltalálójaként dolgozott. Nevéhez fűződik az 1990-es évek elejéig a Semmelweis Egyetem több Intézetben is használt Glutaspar infúzió, amelyet májkómás betegeknek fejlesztett ki, valamint a Reergin gyógyhatású készítmény.
A pályázó által folytatott jó gyakorlat újszerűségének társadalmi és szakmai jelentőségének bemutatása
Az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) honlapja szerint 2024-ben több, mint 1500 féle átmeneti vagy tartós hiánytermék létezik. Ezek száma dinamikusan változik hétről-hétre, napról-napra, akár egy napon belül is. Sajnos a tendencia inkább növekvő, semmint csökkenő trendet mutat.
Ezek között szerepelnek egészen szűk terápiás területet érintő készítmények, amely probléma kevés páciensnek okoz gondot, de vannak igen nagy betegpopuláció mindennapjait megkeserítő gyógyszerhiányok (a pályázat írásakor ilyen volt a Trulicity, Ozempic készítmények több kiszerelése, a Bitinex többféle erősségű kiszerelése, a szamárköhögés elleni vakcina stb)
Az okok között alapanyag ellátási problémák, a közelünkben zajló háború, gazdasági környezeti bizonytalanságok szerepelnek – most már azt kell mondani, hogy nemcsak hazai, hanem európai, sőt világszinten is.
Végeztem egy egyszerű számítást, hogy egy átlagos napon 8 óra alatt – amiből 5-6 óra a gyógyszerkiadás - az expediáló gyógyszerész szájából hányszor hangzik el a hiánycikk kifejezés. Minimum 8-10x. Ha ezt a számot minden magyarországi patikára extrapoláljuk, akkor legalább 20.000 x (húszezerszer) hangzik el naponta.
A megoldás nem tűnik egyszerűnek, mindezt az is bizonyítja, hogy az Európai Unió is foglalkozik az egész kontinenst érintő hiányproblematikával.
Sajnos, a magyar betegeket az nem nyugtatja meg, hogy nemcsak ők, hanem osztrák, román vagy cseh betegtársaik sem jutnak hozzá a jól bevált, megbízható gyógyszereikhez.
A probléma súlyosságát fokozhatja, ha egy adott terméknek nincs hivatalos helyettesítője (pl. Trulicity) vagy éppenséggel van(nak) helyettesítő készítmény(ek) törzskönyvezve DE azok is hiánytermékek (pl. tobramicin hatóanyag).
Ez az 1500 féle készítmény a teljes magyarországi gyógyszerkincs kb. 10%-át teszi ki, ami nagyon nagy szám. Nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy az összlakosságot tekintve mekkora a hiánycikkek által érintett betegek aránya, de mindenképpen százezres nagyságrendű lehet.
Mi történik, ha egy páciens szembesül azzal a ténnyel, hogy az orvosa által felírt készítmény nem rendelhető a patikákban? Mit tesz, mit tehet a gyógyszertári dolgozó ezekben az esetekben?
Ha a betegnek vannak tartalékai, azaz néhány hónapra elegendő gyógyszerrel rendelkezik, kivárhatja, míg egy adott készítmény újra elérhetővé válik.
Sajnálatos módon az NNGYK honlapján naponta, kétnaponta frissített adathalmaz, amely egy excel file, egész egyszerűen nem felhasználóbarát. Ha egy beteg 5-6 féle készítményt szed - ami nem ritka eset - az orvos-beteg találkozót nagyrészt a lista átnézése tenné ki. Ezt sok háziorvos ismerősöm erősítette meg számomra. Ez nem járható út.
A másik probléma az excel file-lal, hogy csak közelítő pontosságú információt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mely termék hiánycikk, és mikortól érhető el.
Ugyanakkor létfontosságú készítmények nem kerülnek fel rendszeresen a listára. Az okokat firtathatjuk, de a megoldáshoz nem vezet közelebb.
Megoldás 1: Ha nincs elérhető gyógyszer a patikában, abban az esetben az expediáló gyógyszerész nem tud mást tenni, mint a beteget tájékoztatja arról, hogy a gyártó/forgalmazó szerint mikortól lesz elérhető újra a termék. Jobb esetben van információ erről a tényről.
Ha nincs információ, akkor a Gyógyszerész facebook csoportban elkezdünk keresni az országban még fellelhető dobozokat a betegnek.
Lehet, hogy a lakhelyétől több 10, akár 100 km-re megtalálható orvosságokért is hajlandóak/kénytelenek a betegek vagy hozzátartozóik elutazni. Ha szerencséjük van, hozzá is juthatnak néhány dobozhoz, ampullához, de hosszú távon, betegek tömegeinek ez nem jelenthet tartós és megnyugtató megoldást.
Megoldás 2: A másik lehetőség, ha segítünk a betegnek és a felíró orvosnak, hogy adott terápiás területen mely gyógyszerek érhetők el biztonsággal. Ehhez azonban a betegnek vagy hozzátartozójának ismét fel kell keresnie a kezelőorvost, hogy egy másik hatóanyagot, gyógyszerformát választva megnyugtató és biztonságos terápiát javasolhasson és írhasson fel.
Vidéken, kisebb településeken működhet az ilyen irányú kommunikáció, de nagyobb városokban már kevésbé. Mindemellett ez nem hatékony módja az információnyújtásnak.
Ezen a ponton – sajnos elég jelentős része a betegeknek – nem foglalkozik többet a gyógyszerbeszerzéssel. Ha pedig az egészségállapota irreverzibilisen romlik, az a későbbiekben a Társadalombiztosítás számára is további tehernövekedést jelent.
Megoldás 3: A ’Hiánycikk kereső projekt’ segítségével a kezelőorvos már a gyógyszer felírásakor tisztában lehet avval, hogy mely készítmények elérhetők/rendelhetők nagy valószínűséggel a hazai gyógyszertárakban. Ehhez egy napi szinten, akár többször is frissített adatbázishoz adnánk hozzáférést a kezelőorvosok által használt vényíró szoftvereknek, hogy az már azonnal jelezhesse, ha egy felírni szándékozott készítmény éppen rendelhető-e a gyógyszertárak által vagy ellátási gondok akadnak vele. Erre fejlesztettem ki 2020 óta – Pálya Katalin ötletgazda kolléganőmmel történt beszélgetést követően - egy weboldalt, amelyhez tartozik egy MySQL adatbázis. Az adatbázis folyamatosan, naponta frissül.
A napi rendelések végén, az összes nagykereskedő által annulált készítmény felkerül/fennmarad a listán kiegészítve az NNGYK adatait, ezáltal elérhetővé válik az információ az orvosok számára – amennyiben rákeres az adott termékre. Közforgalomban dolgozó kollégák heti rendszerességgel további annulált listákat küldenek, ezáltal erősítve meg az adatbázis megbízhatóságát/pontosságát.
A rendszer legfőbb előnyei:
Javaslatom, és ez a Hiánycikk projekt célkitűzése, hogy az orvosok a lehető
Nyilvánvaló, ha egy gyógyszer időközben hiánycikké válik és azt a nagykereskedők nem tudják szállítani, nem egyszerre fognak eltűnni a hazai patikák polcairól, raktáraiból, de az idő előrehaladtával egyre biztosabb, hogy a betegnek 5-10 vagy még több patikát kell felhívnia, végigjárnia, ha egy készítményhez ragaszkodva mindenképp hozzá akar jutni.
Az általam készített SWOT analízis, valamint a rendszer működése megtekinthető a pályázatom végén elhelyezett mellékletben.
A pályázó által folytatott jó gyakorlat bemutatása
Jelenleg – míg a hiánycikk rendszer nem lesz elérhető nagyszámú kezelőorvos számára a vényíró szoftvereken keresztül, a következő példával illusztrálom a hiánycikk kereső projekt alkalmazását a gyakorlatban:
Helyettesítő gyógyszerészként több, észak-kelet Pest vármegyei településen dolgozom. Gödön, a Viktória gyógyszertár mellett levő háziorvosi rendelőben dolgozó Dr. Molnár Csaba receptjeinél gyakorlatilag elenyésző számban találkozunk hiánycikk felírással, amióta a
rendszerünket használja.Tudatos orvosként korábban is próbált tájékozódni a kolléga, hogy egy-egy termék elérhető- e nálunk, de mivel mindez telefonon történt, nem volt túlságosan hatékony, elegáns és főleg nem a XXI.század informatikai elvárásainak megfelelő megoldás. Természetesen ekkor is segítettünk a tájékozódásban – ha fel tudtuk venni a telefont.Amióta a weblapos megoldás rendelkezésre áll, az információ átadás sokkal gördülékenyebb, a betegellátása is nagymértékben egyszerűsödött, a betegek hatványozottabban kevesebbszer mennek vissza, hogy másik készítményt irassanak fel a háziorvossal.
Pilot jelleggel volt egy kísérlet, külsőleg elérhető részét képezte az Erodium beteghívó
rendszernek, amelyben Dr. Cserni István verőcei háziorvos, informatikus kolléga segített. Így Magyarországon kb. 300, Erodium rendszert használó háziorvos tudott a Hiánycikk kereső projekthez csatlakozni teljesen díjmentesen.
Fontos megjegyezni, hogy az adatok publikálása többszöri (akár naponta többszöri) ellenőrzésen fut keresztül, így biztosítva a lehető legpontosabb információnyújtást. A rendszerben nincs nevesítve semelyik gyártó, forgalmazó, nagykereskedő, azaz semelyik cégnek, vállalatnak nem okoz, nem okozhat gazdasági kárt, jó hírnevén nem esik csorba, ha egy termék megjelenik a honlapon hiánycikk-ként. Jogász szakemberek erősítették meg, hogy a közölt adatok, amelynek egy jelentős hányada az NNGYK honlapján is szerepel – közérdekű adatnak minősül – így azok szűrése, megjelenítése és megosztása egészségügyi szakemberekkel nem ütközik jogszabályba.
A weboldalunkat csak egészségügyi szakember tudja megnyitni, mert csak speciális linken érhető el. Nincs lehetőség arra, hogy hozzá nem értő személy, laikus, beteg böngésszen az adatbázisban. Ezáltal az adott hiánycikk ténye nem kelt riadalmat, pánikot. A beteg, vagy
hozzátartozója csak és kizárólag a rendszert használó orvostól szerezhet tudomást egy adott termék hiánycikk státuszáról.
Ezzel ellentétben ez a lehetőség bárki számára adott, ha az NNGYK (régi ogyei.gov.hu) oldalra ellátogat és átnézi az excel file-t.
