Bemutatkozás
2007-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. A diploma megszerzése után közforgalmú és mellékállásként kórházi gyógyszertárban kezdtem dolgozni. 2010-ben klinikai gyógyszerész szakvizsgát tettem, és még ugyanebben az évben a Nyugat- magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán gyógyszerész-közgazdász másoddiplomát szereztem. 2016- ban emlékplakettet nyertem a Rozsnyay Mátyás emlékversenyen a magisztrális gyógyszerkészítés dokumentációjának digitalizálása témakörben tartott versenyelőadásommal. 2018-ban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában megszereztem harmadik diplomámat Betegbiztonsági és Minőségügyi Menedzser képesítéssel. Jelenleg is a NEVES Betegbiztonsági Egyesület elnökségi tagjaként dolgozom. 2013 óta vezetem a budapesti székhelyű Szent Borbála Gyógyszertárat, mely patika az első digitális officinával rendelkező gyógyszertár lett 2023-ban.
A digitalizáció életünk részévé vált, ezért elkötelezetten keresem és kutatom azokat a digitális újításokat, lehetőségeket, melyek a jelenlegi gyógyszertári munkafolyamatokba beépíthetőek és a mindennapi betegellátást segítik. Keresem a Mesterséges Intelligencia gyakorlatorientált felhasználási területeit a gyógyszertári gyakorlat során. Hiszek benne, hogy a technológiai innovációk növelik a betegek biztonságát és a gyógyszerellátás minőségét.
Jó gyakorlat bemutatása
A gyógyszer kiszolgáltatása a betegnek egy sokfaktoros döntési folyamat a gyógyszerészek részéről. A folyamat során a döntéseket teljes biztonsággal valós időben meghozni a kritériumok nagy száma és az ehhez tartozó információhalmaz nagysága miatt szinte lehetetlen feladat. A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 22/A. §-a kimondja, hogy „biztosítania kell a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a megfelelő minőségű szolgáltatás és a költség- hatékonyság érvényesülését” egy időben valamennyi gyógyszerkiadás során. A rendelet 22/A.§ (3) pontja az alábbi kritériumokat sorolja fel, amelyek biztosítják az előzőekben említett cél teljesülését:
A rendelet 22/B. §-a részletesen kimondja mikor szükséges gyógyszerész bevonása az expediálás során:
A gyógyszerész-beteg találkozások Magyarországon évente 115 millióra tehetők (2). A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet által előírt gyógyszerbiztonsági ellenőrzés az elvárt kritériumokkal a gyógyszerkiadásra szánt időben megvalósíthatatlan feladat. Ezt támasztja alá egy svéd kutatás, mely szerint a gyógyszerész-beteg találkozások alkalmával elhangzott beszélgetéseket felvették, majd a hanganyagot elemezték. Egy gyógyszerész-beteg találkozás átlagos hossza 3,8 perc volt. A kutatás másik tanulsága, hogy a beteggel eltöltött idő 40%-a nem gyógyszerészeti tárgyú információt hordozott (árak, recept alaki kellékei, köszönés, stb.), míg a dialógusidő 50%-a csendben telt el (adminisztráció, gyógyszer összekészítés), addig a gyógyszerrel, gyógyszereléssel összefüggő információ mindösszesen átlagosan 11-25 másodperc közé volt tehető a beteggel történt beszélgetés során. A tanulmány eredményei szerint a beteggel történő beszélgetés nem fókuszál a gyógyszerészeti/szakmai kérdésekre, amit a szakhatóságnak szinte lehetetlen ellenőrizni, pedig a gyógyszertár egészségmegőrző és javító tevékenysége itt lenne tetten érhető (3). Magyarországon a jogszabályi rendelkezések teljesülését segíti a 2024. május. 31-én megjelent „A közvetlen lakossági gyógyszerellátás részeként gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzésről” című szakmai irányelv.
Magyarországon a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés jogszabályban előírt megvalósulásának legnagyobb gátja az információk keresésére fordított idő, valamint az információk nem megfelelő strukturáltsága. A probléma megoldására fejlesztettünk egy komplex, egyénre szabott, mesterséges intelligenciával támogatott információs és kockázatértékelő szoftvert, melynek célja az információk összegyűjtése, strukturált átadása a gyógyszerésznek valós időben a gyógyszerkiadás során. A rendszer a beteg kockázati adataiból a mesterséges intelligencia segítségével javaslatot tesz a gyógyszerésznek a gyógyszeres terápia biztonságosságának értékelésére, valamint a kockázatértékelés megadja azokat a kockázati szinteket, ahol mindenképp ajánlott gyógyszerész bevonása a gyógyszerkiadás során. A rendszer csökkenti a hibás vagy nem megfelelő gyógyszerelésből eredő betegkárosodásokat, valamint a felesleges gyógyszerkiadásokat. Ezzel elősegítve a jövő gyógyszerészeinek fő feladatát: a megfelelő gyógyszeres terápia támogatását és a betegegyüttműködés elősegítését.
A PharmAid szoftver, a gyógyszerkiadás során valós időben, a beteg egyéni kockázatait figyelembe véve, a gyógyszer alkalmazási előiratának információit felhasználva a betegre szabott, a gyógyszereléssel összefüggő kockázatértékelést végez annak érdekében, hogy a gyógyszeres terápiás döntések során a szükséges információk a gyógyszerészek rendelkezésére álljanak. A folyamat vizuálisan áttekinthető formában zajlik. A kockázatértékelés eredményeit a mesterséges intelligencia segítségével értékeli és javaslatot tesz a gyógyszeres terápia biztonságosságának meghatározására. A rendszer az előzményekből képes meghatározni a beteg terápiás együttműködését és növelni, monitorozni a beteg adherenciáját. A PharmAid elősegíti a gyógyszerbiztonság, a megfelelő minőségű ellátás és a költséghatékonyság növelését. Az alkalmazott módszereket és a Pharmaid rendszer működését a pályázatom végén elhelyezett linken tekinthetik meg.
A PharmAid újszerűségének, társadalmi, szakmai jelentőségének bemutatása
Az előzőekben elméletben bemutatott rendszer gyakorlati megvalósulását, a szoftver eddig elkészült részét szeretném bemutatni. A rendszer konténer- alapú architektúrát használ. A rendszer minden komponense – Laravel kód, Docker- konfigurációk, telepítési szkriptek és környezeti beállítások – Git verziókezelés alatt áll. Ez biztosítja, hogy:
Ezáltal a rendszer megfelel a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) alapelveinek, különös tekintettel a különleges kategóriájú személyes adatok – például egészségügyi állapotra, gyógyszerfogyasztásra vagy TAJ-számra vonatkozó információk – fokozott védelmére. A szoftver gyakorlati működését a pályázatom végén található mellékletben mutatom be.
A PharmAid továbbfejlesztési lehetőségei
A rendszer továbbfejlesztésére számtalan lehetőség van. Bővíthető a betegek kockázati panelja a májfunkciót és a vesefunkciót jellemző laborparaméterekkel, amelyek tovább bővítik a terápia felülvizsgálatának szempontjait. Jelenleg egy dózisellenőrző modul is aktív fejlesztés alatt áll. Integrálható a rendszerbe a beteg gyógyszerelésének a története, mely megfelelő kiindulópontot jelenthet a betegadherencia vizsgálatára a krónikus betegek esetén. Az adherenciához szorosan kapcsolódik a mellékhatások vizsgálata. Ez különösen fontos elem, hiszen Magyarországon a mellékhatások jelentése messze elmarad az európai átlagtól. Szeretnénk kiterjeszteni a tesztelést egy pilot vizsgálat keretében a közforgalmú, majd az intézeti gyógyszertárakra. Ennek a pilot vizsgálatnak az eredményei alapján a rendszer validációja is megtörténhet. A betegek kockázati profiljáról a kezelőorvosokat is lehetne automatikusan értesíteni, mely megalapozhatná a gyógyszerész-orvos szakmai kommunikáció és együttműködés alapjait.
Azt gondolom, hogy a modern technológia adta lehetőségeket fel lehet és fel kell használni a közforgalmú és intézeti gyógyszerellátás keretében a gyógyszeres terápia felülvizsgálatára, ezzel javítja a betegek ellátásának minőségét és biztonságát.
