Bemutatkozásunk
Mentor: Dr. Tili Edina (rezidens általi bemutatás)
Mentorom, Dr. Tili Edina 1995-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd elsők között vett részt a SE Családorvosi Tanszéke által szervezett rezidens képzésben.
30 éve praktizál háziorvosként, 8 évig Dr. Oláh Ilona rezidenseként, majd alkalmazottjaként Csepelen dolgozott, ahol már akkor több szűrőprogramot indítottak az ottani betegek számára, amikor még ezek megszervezése és lebonyolítása nagyon sok nehézséggel járt. 2004 januárjától dolgozik Zuglóban, egy önálló praxisban, ahol folytatta az Oláh doktornőtől megtanult prevenciós szemléletet, 2006 óta pedig már, mint mentor kapcsolódott be a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének rezidens képzésébe. Tutori munkájának köszönhetően számos hallgató szerette meg és választotta a családorvoslást, valamint nagyszerű szakorvosok születtek oktatói munkája eredményeként. A doktornő rendkívül jól ismeri betegeit, nagy türelemmel és megértéssel gondozza őket. Szakmai tudásának és a betegekkel fenntartott jó kapcsolatának köszönhetően nagy bizalommal fordulnak felé a páciensek. Tili Doktornő 2024-ben elvégezte a Lifesytle Medicine kurzusát, ezáltal életmód orvos képesítést szerzett.
Rezidens: Dr. Vass Viktória (mentor általi bemutatása)
Dr. Vass Viktóia 2022-ben szerezett orvosi diplomát a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán, majd a Semmelweis Egyetemre jelentkezett háziorvos rezidensnek, ahol engem jelöltek ki mentorának. Már az első időszakban megmutatkozott kiváló szakmai felkészültsége, kommunikációs képessége és a családorvosi szakmával kapcsolatos elkötelezettsége, alázata, ami lehetővé tette, hogy könnyen bekapcsolódott a praxis működésébe, ezáltal a kezdetektől megtapasztalhatta a családorvoslás komplexitását: a folyamatos gondozást, a krónikus betegek nyomon követését, a prevenció és a közösségi egészségfejlesztés mindennapos feladatait. A kezdetektől aktívan részt vett szűrőprogramok szervezésében, közvetlenül tapasztalhatta, milyen nagy jelentősége van annak, ha a praxis aktívan bevonja a betegeket saját egészségük megőrzésébe.
2025 májusában adódott egy olyan lehetőség, hogy egy régóta betöltetlen praxist helyettesítéssel ellássunk Tili doktornő rendelőjében. Tekintettel arra, hogy Viktória akkor már szakképzésének vége felé járt, ez tökéletes lehetőség volt, hogy szeptembertől már, mint háziorvos szakorvos átvegye és egyedül folytassa a praxis további ellátását, annak eredeti helyén.
A praxis átvételekor megközelítőleg 1600 páciens tartozott a körzethez.
Az első napokban megtapasztalhattuk, hogy az érkező páciensek mind a prevenciót, mind a gondozást tekintve nem voltak megfelelően ellátva az elmúlt időszakban. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy a praxis betegeit átfogó kardiovaszkuláris rizikófelmérésnek vetjük alá, hogy ennek megfelelően megkezdődhessen mielőbbi gondozásba vételük, vagy szükség esetén az eddigi terápiájuk módosítása.
Jó gyakorlat bemutatása
Az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek (ASCVD) prevalenciája és mortalitása Európában az elmúlt években csökkent, de ennek ellenére továbbra is a morbiditás és mortalitás vezető oka. Nők esetében 49%-ban, férfiak esetében 40%- ban kardiovaszkuláris betegség áll a halálozás hátterében. A szív-érrendszeri betegségek előfordulása az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik.
Ateroszkelrotikus kardiovaszkuláris betegségnek (ASCVD) nevezzük az érelmeszesedésből adódó érszűkület következtében kialakult kórállapotokat. Ez egy gyűjtőfogalom, amely az alábbiakat foglalja magában:
A kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának szintjei
Primordiális prevenció: Össztársadalmi, kormányzati törekvések a kardiovaszkuláris egészség megőrzésére. Célja a rizikófaktorok kialakulásának megelőzése.
Primer prevenció: Egészségesnek vélt populációban a kardiovaszkuláris betegségekhez vezető kockázati tényezők szűrése és eliminálása. Célja a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának megelőzése.
Secunder prevenció: Kardiovaszkuláris betegségben szenvedők azonosítása, vagy kockázatcsökkentés ismert kardiovaszkuláris betegeknél. Célja a kardiovaszkuláris esemény megelőzése, vagy ismétlődésének elkerülése.
Tercier prevenció: Kardiovaszkuláris eseményen átesett betegek rehabilitációja, gondozása. Célja a szövődmények, rokkantság megelőzése.
A kardiovaszkuláris rizikótényezőket a pályázatunk végén található linken olvashatják el.
Anyag és módszer
A kardiovaszkuláris rizikófelméréshez szükséges kérdőív összeállítása
A kardiovaszkuláris rizikófelmérést kérdőív segítségével végeztük. A kérdőív összeállításához az aktuális szakirodalmat, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet által a Három Generációval az Egészségért Program keretében készült kardiovaszkuláris rizikófelmérő kérdőívet és az életmódorvoslás hat pillérjét vettük alapul, amelyet a pályázatunk végén lévő linken érhetnek el.
A kérdőív az alap adatok megadásával kezdődik. Ezt követően a családi anamnézisben szereplő (korai) kardiovaszkuláris eseményekre kérdezünk rá. Ezután a páciensnek a saját anamnézisében szereplő, fokozott kardiov
aszkuláris rizikóval járó betegségek fennállásáról kell nyilatkoznia (például: ASCVD, DM, CKD, FH stb.). Majd a hat pillérnek megfelelően táplálkozási szokásokról, testmozgásról, káros szenvedélyekről, alvásról, stresszkezelésről és szocioökonómiai tényezőkről valamint társas kapcsolatokról tettünk fel kérdéseket. Az alvással foglalkozó kérdések tartalmaznak az alvás minőségére vonatkozó és az alvási apnoe szűrésére irányuló kérdéseket is (Berlin kérdőív). Az érzelmi jólét, stresszkezelés felmérésére az Észlelt Stressz kérdőív 10 kérdéses változatát (PSS10) használtuk fel.
A kérdőív záró részét fizikális vizsgálatot követően az orvos tölti ki, amelyben a kardiovaszkuláris szempontból releváns fizikális és laboratóriumi paramétereket kell megadni (mint például BMI, vérnyomás, haskörfogat, koleszterin szintek stb.). Az értékeken felül a táblázatban lehetőség van jelölni a kóros eredményeket, és azt, hogy a páciens kezelés alatt áll-e az adott paraméter szempontjából. A felmérés végén az orvosnak nyilatkoznia kell a SCORE2/SCORE2-OP alapján számolt rizikó mértékéről, a rizikóbesorolásról, a Berlin kérdőívben és az Észlelt Stressz skálán elért eredményekről, valamint a következő orvosi vizit időpontjáról.
A kardiovaszkuláris rizikófelmérésbe történő bevonás
Gyakorlatilag minden beteget bevontuk, bármilyen panasszal jelentkezett a rendelésen, akik nagy örömmel vettek részt a szűrésben, s rajtuk keresztül a családtagokat is igyekeztünk megnyerni a felmérésnek. Volt olyan, akit a szomszédja lelkesített, hogy jöjjön el a rendelőbe. Minden, telemedicina útján jelentkező páciensnek felajánlottuk a személyes vizittel egybekötött rizikófelmérést, amely sok esetben a páceinsekkel történő megismerkedéshez kiváló alapot biztosított.
Személyreszabott életmód tanácsadás a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére
A felmérések alapján minden páciensnek személyre szabottan elkészítettük az életmódbeli ajánlásokat a táplákozás, mozgás, alvás higiéné, stresszkezelés, káros szenvedélyek csökkentése (kiemelten kezelve a dohányzás leszoktatás témakörét) és a szociális kapcsolatok fejlesztése terén. Mivel irodalmi adatok vannak arra vonatkozóan, hogy a kézhez kapott életmódajánlások érthetőbbek és motiválóbbak a páciensek számára, így fontosnak tartottuk, hogy ezeket a betegeknek nyomtatott formában is átadjuk, valamint egy 5-10 perces beszélgetés keretében átbeszéljük a legfontosabb célkitűzéseket. Az ajánlásainkat a pályázatunk végén található linken olvashatják el.
1. Eredmények
Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy eredményeink nem reprezentatívak, mivel egy szelektált populációval dolgoztunk. Bár a szűrést próbáltuk minél szélesebb körben kiterjeszteni, és elérni egészségesnek vélt pácienseket is családtagokon keresztül, felmérésünkben mégis többségével olyan betegek vettek részt, akik krónikus betegség miatt gondozottak és a rendszeres gyógyszerírások, betegségükhöz kapcsolódó beutalók vagy panaszok miatt jelentkeztek. Így eredményeinkből általános, az egész populációra irányuló következtetéseket nem lehet levonni. Az eredményeket a pályázatunk végén található linken tudják tanulmányozni.
Összefoglalás
A bemutatott projekt több szempontból is újszerű:
Mentor–rezidens együttműködés gyakorlati terepen: Nem csupán oktatási szituációban, hanem valós, éles körülmények között mutatta meg a rezidens kompetenciáit. A praxis átmeneti átvétele példátlan helyzetet teremtett, amelyben a rezidens bizonyíthatta alkalmasságát, a mentor pedig biztonságos szakmai kereteket biztosított.
Prevenció és betegkövetés új szintje: A négy hónap alatt olyan szűrőprogramokat vezettünk be, amelyek addig hiányoztak a praxis mindennapjaiból. A betegek egészségi állapotának felmérése rendszerszinten javította az ellátás minőségét.
Fenntarthatóság és ellátásbiztonság: Az, hogy a rezidens végül átvehette a praxis vezetését, biztosította az ellátás folytonosságát, megszüntette az ellátatlan időszakból fakadó kockázatokat. Ez jól mutatja a mentorálás hosszú távú hasznát nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is.
Társadalmi jelentőség: A projekt példát mutat arra, hogyan lehet a fiatal háziorvosokat integrálni az ellátásba, hogyan biztosítható a praxisok utánpótlása, és hogyan lehet a betegeket aktívan bevonni a saját egészségük megőrzésébe. Az orvoshiány problémájára adott innovatív választ: a mentorált rezidens biztonságosan és kompetensen tudott átvenni egy önálló praxist.
Mentor–rezidens együttműködés összegzése: Kapcsolatunk példaértékű a magyar családorvoslásban: a klasszikus oktatói szerepen túlmutatva a rezidens valós feladatokat kapott, majd önállóan is bizonyíthatott. A közösen végzett munka egyszerre erősítette a betegek bizalmát, a praxis fenntarthatóságát, és hozzájárult ahhoz, hogy a rezidens a hivatás iránt még elkötelezettebbé váljon.
Ez a pályázat azt a mintát kívánja bemutatni, amely a jövőben segíthet az orvoshiány enyhítésében és a családorvosi ellátás utánpótlásának biztosításában.
