Bemutatkozás
Prof. Dr. Torzsa Péter a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője. Családorvosi rendelője a XIII. kerületben van Budapesten. A posztgraduális oktatásban a Háziorvostan és Foglalkozás-orvostan Grémiumok Elnöke.
2000-ben megszerezte a háziorvostan szakvizsgát, majd 2002-ben az üzemorvostan szakvizsgát. 2009-ben Ph.D. fokozatot szerzett summa cum laude minősítéssel. 2014-ben hipertonológiai licenszet kapott kiválóan megfelelt minősítéssel, amelyet 2016-ban a diabetológiai licensz követett, szintén kiválóan megfelelt minősítéssel. 2020-ban megszerezte a habilitációs fokozatot, majd 2025-ben az életmódorvostan és prevenció licenszet. Hazai és tudományos társaságok tagja. A WONCA Europe Bylaws Bizottságának Elnöke, a European General Practice Research Network (EGPRN) nemzeti képviselője volt 2010-2024 között, a Családorvos Kutatók Országos Szövetségének (CSAKOSZ) Elnöke, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság Háziorvosi Szekciójának vezetője, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Háziorvosi Szekciójának vezetőségi tagja, a Magyar Diabetes Társaság Háziorvosi munkacsoportjának elnökségi tagja.
Több hazai orvosi lap rovatvezetője, szerkesztőbizottsági tagja, külföldi orvosi lapok felkért lektora.
A pszichoterápia és pszichoszomatikus orvoslás a családorvosi gyakorlatban című kurzus rendszeres előadója.
Aktívan részt vesz a háziorvosi képzés megreformálásában, 2018-tól az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozat Tanácsának elnöke, 2021-től a Háziorvos Tagozat Titkára.
Szakmai díjai közül kiemelendő a Magyar Hypertonia Társaság tudományos pályázatainak I. díja és Kiemelt díja; Marosvári Miklós-emlékérem; CSAKOSZ Nívódíj, Magyar Transztelefonikus EKG nagydíj, Török Eszter emlékérem, WONCA Europe 5 Star Doctor.
A betegkommunikáció és az egészségnevelés szerepe a családorvosi hivatásban – jó gyakorlat és fejlesztési terv
Meggyőződésem, hogy a jó betegkommunikáció a családorvosi hivatás egyik legmeghatározóbb szakmai és emberi eleme. A jó kommunikáció nem csupán információátadás, hanem bizalomépítés, kapcsolat, együttműködés és – gyakran – önmagában is gyógyító beavatkozás. Családorvosként az a feladatom, hogy hosszú éveken, gyakran évtizedeken át kísérjem pácienseimet, ismerjem családjukat, életkörülményeiket, szociális hátterüket és lelki állapotukat. Ez a folyamatosság teszi lehetővé, hogy a kommunikáció ne csak technika legyen, hanem valódi, emberközeli kapcsolódás, amelyben a beteg meghallgatva, megértve és partnerként kezelve érzi magát.
Tapasztalatom szerint az őszinte, empatikus, türelmes és érthető orvosi kommunikáció alapfeltétele annak, hogy a beteg megértse a diagnózist, elfogadja a kezelést és együttműködjön annak végrehajtásában. A biztonságérzet növelésével csökken a szorongás, javul a döntéshozatal, és a gyógyulási folyamat is gyorsul. A rendelőben elhangzó mondatok sokszor nagyobb súllyal esnek latba a beteg jövőbeli döntéseiben, mint a felírt gyógyszerek: ha a páciens érti, mi miért történik, és látja, hogy partnerként kezelem, nagyobb valószínűséggel változtat életmódján, tartja be a terápiát, és időben fordul segítségért.
Családorvosként különösen fontosnak tartom az egészséges életmódra való nevelést. A prevenció, a korai felismerés és a személyre szabott tanácsadás révén nem csupán betegségeket kezelek, hanem azok kialakulását is igyekszem megelőzni. A helyes életmódra nevelés folyamat: közös célkitűzésen, kislépéses haladáson és rendszeres visszajelzésen alapul. Minden vizit során keresem az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás mérséklése, az alvás és a stresszkezelés jelentőségére.
Az egészségnevelésben – különösen krónikus betegségek esetén – kulcsszerepe van a gyakorlati készségek fejlesztésének: megmutatom, hogyan kell pontosan vérnyomást mérni otthon, miként érdemes a vércukornaplót vezetni, mit jelent a „sócsökkentés” a hétköznapi bevásárlásnál, hogyan lehet fokozatosan növelni a napi lépésszámot, és miért fontos a védőoltások ütemezése. Ezeket a tanácsokat mindig a beteg élethelyzetéhez igazítom; más eszközöket igényel egy 30 éves irodai dolgozó, és megint mást egy 78 éves, mozgásában korlátozott, egyedül élő beteg. A célom, hogy a tanács „átvihető” legyen a mindennapokba: apró, sikerélményt adó lépésekre bontom a változtatást.
Személyes elköteleződésem és eddigi tevékenységeim
Több mint harminc éve dolgozom azon, hogy javuljon a magyar lakosság egészségértése – vagyis az a képesség, amellyel az emberek megértik, értelmezik és a mindennapokban alkalmazzák az egészségügyi információkat. 2022 óta díjazás nélkül végzek egészségnevelést a Nők Lapjában, ahol saját családorvosi rovatot vezetek. Cikkeimben közérthetően mutatom be a legfontosabb népegészségügyi problémákat – a diabéteszt, a hipertóniát és az elhízást –, mindig beépítve a legújabb tudományos ismereteket és irányelveket. Rendszeresen válaszolok az olvasóktól érkező kérdésekre, és olyan, kevésbé tárgyalt témákat is felkarolok, mint a szoptatás, a herpes zoster, a hajhullás vagy az étrend-kiegészítők felelős használata.
Egészségügyi szakértőként gyakran szerepelek országos rádió- és televízióműsorokban (Retro Rádió, Sláger Rádió, Kossuth Rádió, Jazzy, Mária Rádió, M1, TV2, Duna, RTL, ATV, HírTV).
A 2008-ban induló Hypertonia magazin, mely a Magyar Hypertonia Társaság szakmai támogatásával készül, a magas vérnyomással élők tájékozottságát segíti- Tavaly óta a szerkesztőbizottság tagjaként is dolgozom a lap szakmai sikeréért.
Huszonhét éve dolgozom felnőtt háziorvosként a XIII. kerületben (1136 Budapest, Tátra utca 11.), ahol a betegedukáció nem kiegészítő elem, hanem a gyógyítás szerves része: minden vizit lehetőség a megértés mélyítésére, a tévhitek tisztázására és a cselekvésre ösztönzésre. A A „Három generációval az egészségért” programban az Újlipótvárosi Praxisközösség Gesztora is volt. A program alatt is sokat tettünk a felnőtt és gyermek pácienseink edukációjáért, egészségnevelő előadásokat is tartottunk iskolákban és a Facebook oldalunkon is tájékoztattuk a pácienseinket az egészséges életmód 6 alappilléréről.
A mindennapi ellátás mellett rendszeresen tartok interaktív egészségnevelő előadásokat a Klub Kávézó Idősek Klubjában. Ezek az alkalmak nemcsak információátadásról szólnak: a résztvevők kérdéseire és tapasztalataira építve közösen dolgozunk ki megoldásokat.
A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vagyok a tanszékvezetője. Az Egyetem színében is törekszem az egészségnevelésre. Kiemelném a Senior Akadémián tartott előadásomat és a vérnyomásmérés otthon című edukációs anyagot:
https://www.youtube.com/watch?v=q70knZaJSJU
https://semmelweis.hu/hirek/2023/01/13/szenior-akademia-fokuszban-a-csaladorvosi-ellatas-2/
https://www.youtube.com/watch?v=mDR-AZusCDI
A másik fontos edukációs előadásom a depresszió szűréséről és kezeléséről szólt:
https://www.youtube.com/watch?v=TouST53Hc-8
Kiemelném még az időskori depresszióról szóló interaktív előadásomat:
https://www.youtube.com/watch?v=S4kFSTHvuKU
Az egészségnevelő tevékenység különösen indokolt, mivel Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam jelenleg mindössze 76,8 év, ami jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától (körülbelül 81,5 év). Ez a különbség nem pusztán statisztikai adat: mögötte a krónikus betegségek magas előfordulása, a mozgáshiány, az elhízás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az alacsony egészségértés áll. Ha az emberek könnyen hozzáférhető, hiteles és érthető tájékoztatást kapnak, nő az esélye a tudatos döntéseknek, a szűréseken való részvételnek, a korai orvoshoz fordulásnak és az életmódbeli változtatásoknak.
Tartalomstratégia
A posztoknál átlátható forrásmegjelölést alkalmaznék, és jelezném, ha a bizonyíték erőssége korlátozott. Mindenütt hangsúlyoznám, hogy a tartalmak általános tájékoztatásra szolgálnak, és nem helyettesítik a személyes orvosi vizsgálatot.
Célcsoportok
Tartalmaimat több célcsoportra szabnám: fiatal felnőttek, kisgyermekes szülők, aktív korú dolgozók, idősek, krónikus betegek és gondozók. Külön figyelmet fordítanék a hátrányos helyzetű csoportokra és az alacsony egészségértésű rétegekre: rövid, tagolt, egyszerű nyelvű posztokkal, piktogramokkal, feliratozott videókkal, nagy kontrasztú grafikai elemekkel és képernyőolvasó-barát elrendezéssel segíteném a megértést.
Az oldalak szerkesztési elve az átláthatóság és a bizonyítékokon alapuló kommunikáció. Az esetleírásokat következetesen anonimizálnám, a hozzászólásokban személyre szabott orvosi tanácsot nem adok; az általános tájékoztatást minden esetben kiegészítem azzal, hogy szükség esetén személyes vizsgálatot javaslok.
A moderáció alapelvei: tiszteletteljes hangnem, a félretájékoztatás és a bántalmazó tartalmak következetes kezelése.
A fenntarthatóság érdekében együttműködnék szakmai társaságokkal, civil szervezetekkel, iskolákkal és munkahelyi egészségprogramokkal. A Nők Lapja és a Hypertonia magazin felületei természetes hídként szolgálnak: a cikkek témái és az online posztok egymást erősítik. A szakmai függetlenséget minden együttműködésben kiemelten védem.
A közösségi felületeken megjelenő információk általános jellegűek, egyéni diagnózist nem tartalmaznak. Betegazonosításra alkalmas adatot nem kezelek; a személyes történeteket teljes körűen anonimizálnám. Az üzenetben érkező egészségügyi kérdésekre kizárólag általános tájékoztatást adok, és minden esetben javaslom a személyes orvosi vizsgálatot.
A jó gyakorlat újszerűsége, társadalmi és szakmai jelentősége
Újszerűségét az adja, hogy a rendelő falain túl, közösségi platformokon, magas minőségű, folyamatosan frissülő és interaktív egészségkommunikációt valósítok meg. A klasszikus „tanácsadás” modelljét kiterjesztem egy kétirányú, közösségi tanulási térre, ahol a lakosság kérdezhet, visszajelezhet, és saját tapasztalataival egymást is segítheti.
Szakmai jelentősége, hogy hidat képez az orvosi irányelvek és a mindennapi gyakorlat között: lefordítom a bonyolult fogalmakat és ajánlásokat a betegek nyelvére, és segítek abban, hogy a tanács megvalósítható lépésekre bomoljon.
Társadalmi haszna, hogy az egészségértés javításán keresztül csökkenhet a tévhitek befolyása, nőhet a szűréseken való részvétel, javulhat a krónikus betegek önmenedzselése, és hosszabb távon kedvezően alakulhatnak a népegészségügyi mutatók – köztük a várható élettartam is. A célom, hogy az egészséggel kapcsolatos döntéseket minél többen hozzák meg informáltan, félelem és bűntudat helyett tudással és támogatással.
Megvalósítási terv és ütemezés
