Orvos- beteg kommunikáció témájában számtalan magas színvonalú előadás, prezentáció, esszé található, de speciálisan háziorvosi kommunikációról nagyon kevés anyagot lehet fellelni. Pedig a családorvosi munka, a sokszor több évtizedes orvos- beteg kapcsolat, ami főként vidéki körzetek esetében gyakran társul közelebbi vagy távolabbi személyes ismeretséggel, egészen más típusú viselkedésformákat igényel, mint a „vegytiszta” orvos- beteg találkozás. Saját példámat említve, mivel csaknem 25 éve praktizálok ugyanazon a településen, civilként is integrálódnom kellett a helyi közösségbe. Egészen más megközelítést igényel a kommunikáció pl. azzal a szülővel, akivel évekig együtt vittük gyerekeinket iskolába, és tegező viszonyban vagyunk, mint a rendelést ritkán felkereső, magán emberként nem ismert személlyel. Hasonló probléma valószínűleg sok háziorvos kollégánál felmerül, ennek kezeléséhez remélhetőleg hozzá tudok járulni néhány hasznos gondolattal, gyakorlattal. Módszeremet „ adaptív kommunikáció „ – nak neveztem el.

1. dia.

Háziorvosi, és általános orvos- beteg találkozások közötti különbségek:

• több éves, évtizedes orvos- beteg kapcsolat
• valószínűsíthető személyes, rendelőn kívüli ismeretség
• a beteg szociális, családi hátterének ismerete
• az előbbiek miatt lazább, oldottabb, közvetlenebb légkör a megfelelő háziorvosi tevékenység fokmérője!

2. dia.

Az Orvos- Beteg kommunikáció Általános protokollja (Calgary-Cambridge- modell)

3. dia.

Eltérések a standaRD MODELLTŐL:

BEMUTATKOZÁS : ÁLTALÁBAN NEM SZÜKSÉGES.

A BETEG FELTÉTELEZI, HOGY TUDJUK A NEVÉT- MI VAN, HA MÉGSEM?

Megoldás:
Üdvözlöm ! Régen láttam ! Kérhetek egy születési dátumot?
( A medikai software tudja a választ ) – A beteg sértésnek éli meg, ha nem jut eszünkbe a neve- több ezres praxisnál ez előfordul. Ezzel a kérdéssel a probléma megoldható.

UGYE, EMLÉKSZIK DOKTOR ÚR, HOGY TAVALY/ 3 ÉVE/ LEGUTÓBB/ IS MILYEN GONDOM VOLT?
(Persze, hogy nem! )

Megoldás:
Emlékszem, de egy pillanat, utána nézek a számítógépben , hogy pontosan lássam az előzményeit!
( Az EESZT mindent tud… - a memóriánk véges)

4. dia.

A rendelőt ritkán felkereső beteg:

• ÜDVÖZLÖM! RÉGEN LÁTTAM! BIZTOSAN ALAPOS OKA VOLT, HOGY MEGLÁTOGATOTT BENNÜNKET! MESÉLJE EL!
• A beteg ezzel a kérdéssel lehetőséget kap,hogy elmondja, miért is jött.

Lehetséges válaszok:
• konkrét panasz – ennek megoldása mellett a korosztályos szűrések elvégzése
• szeretne egy labor/ RTG/ UH / szakorvosi/ stb. vizsgálatot – ilyenkor fontos az alapos anamnézis felvétel, a kérés hátterének tisztázása.

LÉNYEGES: MI az oka, miért most jött el az ideje az orvoshoz fordulásnak?
• Szomatikus panaszok mellett mindig felmerül „ mögöttes szándék „ – közeli rokon, barát betegsége, halála, szorongás, hogy hátha én is…
• környezet, család elől eltitkolt, esetleg ijesztő tünetek, amik szintén szorongást okoznak
• fel nem dolgozott családi, munkahelyi konfliktus, amelyek szomatizációhoz vezetnek.

5. dia.

Hogyan tárhATJUK FEL A PROBLÉMÁT?

A régebbi ismeretség kapcsán feltehetünk személyesebb kérdéseket:

• Családja/férje/felesége jól van?
• Még a régi munkahelyén dolgozik? Stb.
• A BETEG METAKOMMUNIKÁCIÓVAL, VAGY VERBÁLISAN ADOTT VÁLASZAI KÖZELEBB VISZNEK A VALÓDI GONDHOZ!

NEHEZEN EXPLORÁLHATÓ PANASZOK:

• Férfiaknál erectilis dysfunkció, nőknél vizelet incontinentia
• Széklettartási nehézségek, végbél körüli tünetek, nemi szervek betegségei.
• HA EZEK FELMERÜLNEK, NÉGYSZEMKÖZTI, TAPINTATOS , CÉLZOTT KÉRDÉSEKKEL JUTHATUNK KÖZELEBB A LÉNYEGHEZ.

6. dia.

A HETENTE MEGJELENŐ BETEG:

• Fokozott figyelem a metakommunikációra (arckifejezés:-Mit akar már megint?)
• A gyakori orvos- beteg találkozás VALÓDI okának feltárása:
• Most rosszab/jobb/ugyanolyan az állapota, mint a múlt héten? Nyilván azt mondja, hogy rosszabb- mert akkor minek lenne itt? – a kérdés zsákutca!

MEGOLDÁS:


• Uram,/asszonyom/Pista bácsi/ Mari néni stb- sokkal jobban néz ki, mint a múlt héten, látom, használt a felírt gyógyszer/kenőcs/csepp!
• A BETEG EZZEL POZITÍV IMPULZUST KAP, AGGODALMÁT TUDJUK OLDANI, AKTUÁLIS PROBLÉMÁJÁT NEM IS ÍTÉLI OLYAN SÚLYOSNAK!

7. dia.

Gyógyíthatatlan beteggel való kommunikáció a háziorvos szempontjából:

• A hosszú ideje fennálló orvos- beteg kapcsolat miatt a legtöbb páciens a saját háziorvosától várja el, hogy az esetleg már sejtett kimenetelt közölje vele.
• A szituáció érzelmi trauma az orvosnak is, de nem szabad kibújni alóla!
• A nyilvánvaló hazugság nem megbocsátható, súlyos bizalomvesztést okoz!
• A pozitív lehetőségek kiemelése ( pl. fájdalom csillapítása, tápszerek, gyógyszerek előnyeinek hangsúlyozása, segédeszközök által megőrzött mobilitás felkínálása)
• Ígéret arra, hogy továbbra is számíthat a háziorvosára.
• Esetleg példák arra, hogy hasonló betegséggel milyen régóta élnek más betegek.

8. dia.

Gyógyíthatatlan beteg (folytatás)

• Ha lehetséges, a hasonló beszélgetések a beteg otthonában történjenek, ahol nem csörög a telefon, nem kopognak, stb. – a megszokott környezet megnyugvást is jelent.
• Szemkontaktus elengedhetetlen, őszinteséget sugall. Az esetleges testi kontaktus ( a kéz megszoritása, egy simogatás) a beteg habitusától, és az orvos- beteg viszonytól függ. Döntően pozitív hatású- egyéni döntést igényel.
• Nemcsak a páciens, de a család is támogatásra szorul- a segítség ígérete sokat jelent. Az ápolási szolgálatok, Hospice lehetősége biztonságot ad, hogy nem egyedül kell megküzdeniük a végkifejlettel.

9. dia.

Végezetül: a háziorvos élete is kommunikáció!

• Vidéken, kisebb városokban- falvakban , ahol a betegek napi szinten találkoznak házorvosukkal a rendelőn kívül, lényeges az orvos életvitele, szokásai ( Pl: kerékpározik, sportol, nyilvánosan nem dohányzik stb.)
• A „bort iszik, és vizet prédikál„ háziorvos hiteltelenné válik betegei előtt.
• Ha civilként is- bizonyos távolságot betartva – megközelíthető ,nem tartja magát többre azoknál, akiket gyógyít, hinni fognak neki, és bizalommal fordulnak hozzá.

Az őszinte, partneri háziorvos- beteg kapcsolat újszerűnek semmiképpen sem mondható, legfeljebb frissítést igényel, mivel a családorvoslásban is kötelezően alkalmazott- valóban hasznos és szükséges- standardok, algoritmusok között gyakran elvész a legfontosabb: az ember. A hatékony, háziorvosláshoz adoptált kommunikációs gyakorlat segíti a minél gyorsabban, minél pontosabb, és lehetőleg az alapellátás szintjén történő diagnózishoz jutást. A kórkép ismeretében a háziorvosi rendelőben nyújtott befejezett ellátás, vagy a minél racionálisabb betegút megtalálása a beteg, az egészségügyi ellátórendszer, és a pozitív visszacsatolás révén a háziorvosnak is érdeke. A háziorvos- beteg közti bizalmi viszony az orvos személyiségén kívül is igényel bizonyos kommunikációs technikákat, amelyek megtanulhatók- megtaníthatók. Fontosnak tartom a pályázat második részében kifejtett specifikus családorvosi kommunikációs módszerek szigorló hallgatók, és családorvos rezidensek számára való tanítását. Gyakorló oktatóként magam is erre törekszem. A befejezett ellátások számának növekedése az alapellátásban, a háziorvosi licenc-ek elterjedése javítja a gyógyítás költséghatékonyságát, hozzájárul a szakrendelések, kórházi osztályok tehermentesítéséhez. Ezen célok megvalósulásának alapvető eszköze a háziorvosi kommunikáció fejlesztése.